Emir
Emir (arab) a. m. parancsnok, a mohammedán népek cimezéseiben gyakori szó. I. Omar Khalifa volt az első, ki az E. almu minîn: az igazhitüek fejedelme cimet vette fel. Az E. szónak többeszáma umara, E. al-umara az E.-k E.-je volt az abbászid khalifák idejébenk. 935-től kezdve a teljhatalmu első miniszter címe. V. ö. Umbreit Historia Emirorum al-Omrah, (Götting 1816); e cimmel éltek a bujida dinasztiához tartozó fejedelmek is (946-1055). A persák az E. szót Mîr-re rövidítették, e szó persa hivatalos címekben sokféle összetételben gyakran fordul elő; a törökök is ily alakban kölcsönözték át, p. mirmiraaccuten, mîr alaacutei, mîri livaacute stb. katonai cimek. Mirza a. m. Mîrza a.m. Mîrzade, a Mir fia, herceg.
