Esztergom
Esztergom (
l. a mellékelt tervrajzot), rend. tan. város, sz. k. város cimmel, az ilyennevü vármegye székhelye, a Duna jobbpartján, Budapesttől egyenes irányban 34 km.-nyire, nagyobbára szőllőkkel borított hegyek aljában fekszik.
)
l. a mellékelt tervrajzot), rend. tan. város, sz. k. város cimmel, az ilyennevü vármegye székhelye, a Duna jobbpartján, Budapesttől egyenes irányban 34 km.-nyire, nagyobbára szőllőkkel borított hegyek aljában fekszik.
Esztergom régi pecsétje.
A nagy kiterjedésü háztömeg, mely teljesen egybefüggő s összeépített várost látszik képezni, 4 egymástól közigazgatásilag teljesen független községekre oszlik; maga E. város az E.-i (vizivárosi) szigettel szemben a Kis-Dunaág mentén terül el s a nagy Duna partját sehol sem éri el; tőle É-ra E.-Szt.-Tamás nagyközség terül,
Esztergom várának régi látképe Szt.-Tamás hegyéről.
mely csak csekély terjedelemben nyulik a kis Dunáig; a nagyszerü bazilikától koronázott várhegy és töve E.-Viziváros nagyközséget képezi, mig tőle É-ra E.-Szent-Györgymező nagyközség terül el, mindkettő közvetlenül a nagy Duna partján. E négy község összesen 1772 házból áll s ezekben együttvéve 15749 ember él, de ebből magára a városra csak 1054 ház esik, 9349 lakossal. A 4 külön község fejlődése s története sokszor annyira egyező, hogy egymástól elválasztani alig lehet s közgazdasági tekintetben ma is közös az érdekük. Ezen négy különálló községnek egyesítése az intéző körök, névszerint Vaszary Kolos hercegprimás óhaja következtében napirenden van.
E. város a várhegytől D-re terül el; szabályosan épült, csinos utcákból áll, melyek a város É-i csúcsától D-felé legyezőmódra ágaznak szét. A közigazgatási s kulturális épületek legnagyobb része (az egyházi épületeken kivül, melyek tulnyomólag a Vizivárosban vannak) itt van. Legélénkebb tere a Széchényi-tér, melyen a barokk izlésben épült városháza (hajdan Vak Bottyán kastélya), a takarékpénztár, az iparbank épülete, a Saskaszárnya és a csendőrségi laktanya van. A városháza mögött a megyeház, odább a Jókai utcában a plébániatemplom, a bencések háza és a szt. ferencrendüek temploma és zárdája (1700) áll. Nevezetesebb épületek még a Buda-utcában a főposta, ugyanott épül most egy gyalogezred befogadására szolgáló kaszárnya, a rác (gör.-kel.) templom (1711), a Német-utcában a ref. imaház, a Gohér-utcában a Temetőkaszárnya (a kat. és izr. temető mellett), a Főapát-utcában a főgimnázium (1880); a Csillagutcában a városi közkórház, végre a Dorogi-uton a Rudnay primástól épített Szt.-Anna templom (kerek templom) és apácazárda 1872).
Esztergom-Szent-Tamás, nagyközség Esztergom vmegye É.-i járásában, Esztergom városával teljesen összeépülve, (1891) 278 házzal és 2544 magyar lak. Hajdan itt prépostság állott fenn, mely utóbb az érseki káptalanba olvadt s épületeit a törökök erősségnek alakították át. A török uralom idején a törökök és rácok lakták. Van itt Sz. István kápolna kórházzal, az esztergomi legnagyobb szálloda («Fürdő», káptalanház s keserüvizforrás, melynek azonban jelentősége nincs.
Esztergom-Szent-Györgymező, az esztergomi várhelytől É-re elterülő nagyközség, Esztergom vmegye E.-i járásában, (1891) 325 házzal és 2698 magyar lak. E. a Duna mentén épült, de K-felé a pilismaróti utig terjed. Plébánia-temploma az ősi templom helyén 1785. épült Draveczky Ferenc esztergomi kanonok áldozatkészségéből. Itt van az érseki árvaház (Simor által 1890. építve), nyilvános elemi iskolával, a primási kórház; a községtől É-re az 1848-49. elhunyt 604 honvéd közös temetője van, melyben Bátori Schulz Bódog dandárnok (megh. 1885) sirja is van. K-re a Sz. Jánoskuti kápolna áll (1814). Sz.-Györgymező lakói leginkább bortermeléssel foglalkoznak, van itt téglagyár is.
Esztergom-Viziváros (Érseki Viziváros), nagyközség Esztergom vm. E.-i járásában, (1891) 115 házzal és 1158 magyar lak. A község az esztergomi Várhegyet (156 m.) s alját foglalja el, Szt-György-mező és Szt.-Tamás közé ékelve; közvetlenül a Duna partján épült; hozzátartozik a Viziváros sziget is, melyről a hajóhid a Duna balpartján (Párkányra) vezet. Központját a Várhegy képezi. (L. Esztergomi bazilika.) A bazilika előtti tágas tér két oldalát a kanonokok épületeinek hosszu sora szegi be s az északi oldalon az érseki papnevelő diszes s nagy épülete (1865) emelkedik. A várhegynek a Duna felé néző meredek szélén a régi várnak csekély maradványai vannak még. A hegy alatt a Duna közvetlen közelében a vas- és rézöntőgyár van, ettől D-re az 1882. épült primási palota áll. Simor János a primási palotában a tudományos gyüjtemények számára 10 nagy termet szánt.
A palota mellett van a plébániatemplom, közelében az apácazárda és templom és az érseki tanítóképezde. Az egész Viziváros a bazilika körüli téren kivül csak néhány utcából áll; hozzátartozik a sziget, szép nyilvános parkkal és mulatóhelyiséggel. E. a magyar katolikus egyház középpontja; széke az E.-i érseknek, Magyarország hercegprimásának, az érseki főszentszéknek, a főkáptalannak, az egyházi főtörvényszéknek, az E.-i egyháztartomány- és egyházmegyének. Egyéb egyházi s iskolai intézményei a papnevelő, az érseki tanítóképző-intézet, az érseki felső nőnevelő-intézet, a főszékesegyházi plébánia és zenekar, a primási kórház stb.. E. fellendülését nagyban fogja elősegíteni az állandó vashid, melyet a Dunán Párkánynyal való összeköttetésre Catry a pozsonyi hid mintájára épít. Ehhez Vaszary Kolos hercegprimás jelentékenyen hozzájárult, hogy az eddigi hajóhid-vám évi 9000 frt jövedelmét teljesen átengedte. A vashid építésénél jelenleg a caissonok már le vannak bocsátva.
A primási könyvtár termét óriási vashálózat veszi körül s az összes polcokhoz vashidakon lépcsők nélkül lehet férkőzni. A vasalkotmány több emeletes és csigalépcsővel megközelíthető több dolgozó helyre van osztva. Nem kevesebb mint 40000 kötetet tartalmaz, melyre Simor évenkint 10000 frtot szánt gyarapításul. Bibliai és patristikus kiadások vannak itt. történelmi forrásmunkák, zsinat-gyüjtemények, hagiologia, lexikografia és a klasszikusok stb. A könyvek mind rendezvék és lajstromozvák; közülök nem hiányoznak a ritkaságok; igy egy Missale, mely Vitéz János birtokában volt; egy eddig ismeretlen volt velencei kiadásu Alexander - magistri doctrinalis - (deák Grammatica), mely Kaym Orbán budai könyvárus költségén nyomatott Mátyás korában Velencében; a magyar szentek legendái a XV. sz.-ból. Egyéb ritkaságok közt nem hiányoznak szép számmal régi kéziratok és inkunabulumok.
A hercegprimási könyvtártól egészen különálló gyüjtemény az Esztergom főszékesegyházi könyvtár. A primási könyvtár első keletkezési idejét biztosan meghatározni nem lehet, de tény, ahogy a Lippay György érsek 1666. történt halála után - ki Fugger Antal könyvtárából 1681 kötettel gazdagította sajátját, - hátramamardt jelentékenyebb mennyiségü könyv szilárdította meg azt. A káptalani könyvtárra nézve minden kétséget kizáró biztossággal mondhatni, hogy a Kőszeghy János László esztergomi kanonok nagyprépost 1641. bekövetkezett halála után maradt könyvek képezték annak alapját. Ezen külön-külön helyiségben és külön kezelés alatt állott két könyvtár 1853. - külön kezelés alatt hagyatva - egy e célra emelt épületben helyeztetett el, mig végre Simor János érsek parancsára 1876. mindkettő a régebben használt «Esztergomi főegyházi könyvtár» cim alatt a kettős példányok eltávolítása mellett egyesíttetett egy nagy emeletes házban, mely 1853. ujból épült. A primási könytárt 1873. Simor János biboros alapítványával ismét elkülönítette a főegyházmegyeitől. A könyvek elhelyezésére van benne 3 nagy terem és 12 szoba. Jelenleg 1 termet és 12 szobát foglalnak el a könyvek. A könyvtár fentartására van alap, melyről a főkáptalan a könvtári prefektus által intézkedik. A könyvvásárlásra évenkint 200 frot fordítanak. A könyvtár most (1894) 70000 kötetet számlál. A könyvtárban készen áll egy szakkatalogus, melyhez járul egy pontos szám- és tárgymutató. (Rendezte Feichtinger János könyvtárnok.)
A primási képtáron a hozzá értő legott felismeri, hogy az nem rendszeres gyüjtés eredménye, hanem egy áldozatkész műbarát rapszodikus gyüjteménye. A legkényesebb műértő figyelmét azonban két jelenség ragadja meg itt. Az első a különböző elágazásu ó-német iskolabeli művek számottetvő gyüjteménye, mely azért nevezetes, mert kevés kivétellel mind itt hazánkban találtatott, tehát belföldi mű; talán hazai mesterekéi, kik külföldön tanultak. Legéredekesebb darabja a garam-benedeki bencés apátságból való nagy passió-kép. A második a Bertinelli-féle gyüjtemény, melyet Simor 1878-iki római utja alkalmával több mint 40000 liráért vásárolt. Európai tekintélyek, mint Overbeck, Cavalsaselle és más hires műértő ezt a 60 dbból álló magángyüjteményt oly nagyra becsülték, hogy annak eladását a Rómában levő műkincsek érzékeny megcsorbításának tekintették. Képviselve vannak Giotto, Ghirlandajo, Boticelli, Guido Reni, Crivelli, Caracci, Palmezaró, Seghers, Deger, Istenbach, Führich, Markó, Ligeti stb. Nem is ismerünk olasz földön, a három nagy képtárt kivéve, olyan gyüjteményt, amelyben az olasz mestereket megelőző művészek remekei ilyen számban volnának képviselve. E tekintetben többi hazai képtáraink sem közelítik meg a primásit. A képtárnak mintegy kiegészítő részét képezi a metszetek és kézirajzok tára. Ez külön, nagy teremben van elhelyezve, 600 darab üveg alatt keretben, a többi kartonokra huzva dobozokban őriztetik. Itt Sz. Margit XV. századbeli képunikum, Dürer, Rembrandt, Marc Antonio ciklus-képei, Leyden és Cranach Lukács, Van Eyk, Van Dyck és Wohlgemuth képei legértékesebbek. A 10000 darabot számláló gyüjtemény rendezettség tekintetében hazánkban első a maga nemében. Az egész primási kép- és metszet-tárra fordított költség Simor életében megközelítette a 300000 forintot.
A régiségtárban vannak kőkori balták, vésők; bronzkori vésők, sarlók, kardok, tük és fibulák; római korbeli pannoniai cserépedények, ékszerek, eszközök, hamvvedrek, bélyeges téglák, kősárkophagok. A nagyobb kőemlékek és vastárgyak a palota quadraturájának udvarán láthatók.
Egy római feliratu emlékkő Esztergom római korára vonatkozik. Ezek legnagyobb része Esztergomból vagy tőszomszédságából ered. Kiváló figyelmet érdemel azonban a régiségtárban a keresztény muzeum, melyet Simor az által alapított, hogy 1884. Czobor Béla közvetítésével a hires Schnütgen-féle gyüjteményből Kölnből szerzett. A ritkaságok muzeumában kitünik Hardy Bernát kölni kanonok hires viasz-gyurma gyüjteménye, melyről Goethe is elismerőleg nyilatkozott és művészi felfogás- s kivitelüknél fogva világhirüek. A londoni British-muzeumban és a kölniben csak néhány darab van belőlök; legtöbb van (50 db.) a primási muzeumban. A három legkiválóbb darab: Diana, Saturnus és a Nayade. A pénz- és éremgyüjtemény magyar, római, görög és külföldi pénzekben és emlék-érmekben 3000 dbot számlál.
E. ma a vármegye hatóságának, az E.-i járás szolgabirói hivatalának, az adófelügyelőségnek, kir. tanfelügyelőségnek, telekkönyvi hatósággal felruházott járásbiróságnak, államépítészeti hivatalnak, a 26. hadkiegészítő kerületnek, csendőrszárny- és szakaszparancsnokságnak széke. Van adóhivatala, pénzügyőrbiztossága, közjegyzősége, állami állatorvosa, vasuti állomása (mely Almás-Füzitő felé közvetíti a kapcsolatot a magy. kir. államvasutak budapest-bécsi vonalával), gőzhajóállomása, csavargőzös közlekedése a m. k. államvasutak Garam-Kövesd melletti külön megállójához, posta- és táviróhivatala, postatakarékpénztára (a gőzhajóállomás a Vizivárosban van). Iskolái közül a kat. főgimnázium, melyet Széchenyi György primás alapított 1687. először a jezsuiták kezében volt, 1704-14. szünetelt, 1809 óta a bencések vezetése alatt áll s 1852 óta nyolcosztályu; az érseki tanítóképzőintézetet Vaszary Kolozs ujjászervezi, s az E.-i, nagyszombati és budapesti katolikus képzőket központi preparandiává egyesíti, a diszes épület most készül; van továbbá városi alreáliskola (1857). Vaszary Kolozs Sz. Vince leányai vezetése alatt egy óvónőképzőintézetet alapított 1893., most 80 növendéke van; polgári leányiskola Vizivárosban van más apáca-kolostor vezetése alatt; zene- és énekiskola, keresk. iskola, ipariskola, városi kisdedóvó s 6 oszt. elemi iskola; ehhez járul a Sz. Vince leányai vezetése alatt álló nőzárda, elemi iskolával és két óvóval. A közművelődést számos egyesület is terjeszti, köztük a dal- és zenekedvelők egylete, a zenei kör, a gazdasági egyesület, a városi és megyei tüzoltó-egylet, a borászati egylet, a honvédegyes, a polg. lövészegyes., a kaszinó, a kat. kör, a polg. olvasókör, 2 jótékony egylet, a betegápoló egyesülete stb. Van továbbá városi közkórház és aggok menedéke, Vöröskereszt-egylet. Itt jelenik meg az Esztergomi Közlöny (XV. évf.; szerk. Haan Rezső), az Esztergom és vidéke (szerkeszti Nógrádi Jenő), az Esztergomi Lapok (szerkeszti Perényi Kálmán dr., III. évf.), az Isten igéje (szerk. Jagicza Lajos, XVIII. évf.), a Magyar Sion (VI. évf., szerk. Walter Gyula), mindkettő egyházi folyóirat, végül a Mulattató Zsebkönyvtár (szerk. Kőrösi László). E.-ban van 4 könyvnyomda, takarékpénztár, keresk. és iparbank, hitelszövetkezet, az osztr. magy. bank mellékhelyisége, ipartestület.
Lakói közt van (1891) 8736 magyar, 355 német, 166 tót; vallásra nézve 8575 róm. kat., 91 ág. evang., l55 helv. és 508 zsidó. Lakói mezőgazdasággal és szőllőmiveléssel, pálinkaégetéssel, bőr-, flanell- és szücsáruk készítésével foglalkoznak s gabonával és fával élén kereskedést üznek. Van itt bőrgyár, tégla- és fedélcserépgyár, 2 szeszgyár. E. kitünő szőllőiból a filloxera 900 ha.-t pusztított el; most amerikai szőllőt ültetnek homokos területen. Az E.-i bor igen jó nevü. E. határa 6641 ha. E. történelmét l. Esztergom vármegye.
