Etnográfiai gyüjtemény
Etnográfiai gyüjtemény. 1869 előtt a Magyar Nemzeti Muzeumban csak a Koes-féle technologiai gyüjteményben volt nehány etnográfiai tárgy. Ezen gyüjtemény azonban később a műegyetem és a gazdasági és iparegyesületek közt szétosztatott. Volt még a muzeumban finn, osztják, vogul és cseremisz tárgyakról egy kis, de nagyon becses gyüjtemény, melyet Reguly utazásairól hozott haza. E gyüjtemény legnagyobb részét a molyok és egyéb rovarok elpusztították, a megmaradt legszebb tárgyak pedig az iparművészeti muzeumba tétettek át. Voltak még egyes tárgyak, melyeket Xantus, Senger, Scherzenlechner, Vidéki s mások ajándékoztak, de ezeknek száma is alig rugott 100 drbra; nagy részöket szintén a molyok pusztították el. A M. N. Muzeum etnografiai osztályának ügye csak 1868. nyert ujabb lendületet, midőn Xantus János a kelet-ázsiai expedicióhoz csatlakozván, a kormány megbizásából s annak költségén az osztály részére gyüjteményeket szerzett be. Bejárva Jáva szigetét, Egyiptomot, Ceylont, India egy részét, Kokinkhinát, Malakkát, Penangot, Szingaporét, Sziamot, Khina és Japán nagy részét, a Kis- és Nagy-Szunda-szigeteket, különösen Borneot, több mint 2 évi távollét után Xantus érdekes és nagybecsü etnografiai tárgyakkal tért haza, melyek közül különösen a Borneo szigetéről való gyüjtemény a maga nemében ritkítja párját. De ezen nagy fáradsággal, szakértelemmel s drága pénzen beszerzett gyüjtemények «örök letét» cimen az iparművészeti muzeumba vándoroltak, épp ugy azon gyüjtemény legértékesebb tárgyai is, melyeket Xantus János és Rómer Flóris a hazai részekben szereztek össze. Ekkép a már szép fejlődésnek indult etnografiai osztály feloszlott, miután minden agyag-, fém- és textiltárgy, de még a nagyon érdekes kultusztárgyak is az iparművészeti muzeumba hurcoltattak. 1887 óta 500 frt évi dotáció szavaztatott meg, mely csekély javadalmazás mellett az etnografiai osztály lassu léptekkel szaporodott. A dotációból való vásárláshoz járult 3 nagyobb gyüjtemény bekeblezése, u. m. a gróf Teleki Samu ajándékozta délkeleti afrikai gyüjtemény, Vikár Bélától és a helsingforsi muzeumtól a közoktatási miniszterium által megvásárolt tárgyak, dr. Pápai Károly ÉNy-i Szibériában gyüjtött tárgyai a közoktatási miniszterium külön költségén; s végül több-kisebb és nagyobb ajándék. Igy az etnografiai osztály ismét felszaporodott majdnem 6000 leltározott számra. 1893. az osztály a nemzeti muzeumból kihelyeztetett külön tágas helyiségbe, hol Jankó János ujonnan kinevezett segéd azt felállítja; valószinüleg rövid idő mulva a nagy közönségnek is közszemlére bocsátható lesz. V. ö. Xántus J., A magyar nemzeti muzeum etnogr. osztályának története, az Ethnographia 1892. évf. 298. l. Herrmann Antal évek óta abban buzgólkodik, hogy a milleniumi kiállítás néprajzi osztálya minél teljesebb legyen és tárgyai egy néprajzai muzeum számára megtartassanak. V. ö. felolvasásait: Hazai néprajzi muzeum alapításáról, Ethnographia I. 19; A néprajzi muzeum elhelyezéséről, II. 21; A milleniumi nemzeti kiállítás és a néprajz II. 330.
