Eudemonizmus
Eudemonizmus (gör.), az erkölcstannak ama felfogása, mely szerint a boldogság legjobb célja az erkölcsi törekvésnek, a legfőbb jó. A boldogságot emellett nagyon különböző módon határozhatjuk meg; némelyek a pillanatnyi élvezetben találhatják, mások a fontosabb szellemi élvezetben (l. Epikur), minők mások az egyéni, mások pedig az egyetemes jólétben. A fődolog azért azonegy: csak annak a cselekvésnek van erkölcsi értéke, mely eszköz ehhez a célhoz; nem a cselekedet magában erkölcsös, hanem csak a (közvetett vagy közvetetlen) hatása teszi azzá. Ezzel szemben a Kant-féle iskola arra az álláspontra helyezkedik, hogy jó az, amit nem hatása végett, hanem maga magáért teszünk, ami maga magában feltétlen értékü, s csak az erkölcsi törvény ilyen. Az E. erkölcsi értékének megállapítása azon fordul meg, mit tartunk boldogságnak, mit legfőbb jónak, s Aristoteles E.-a semmi esetre sem állítható egy szinvonalra azokéval, kik a pillanatnyi élvezetet hajhászszák. L. Erkölcstan.
