Eudes
Eudes (ejtsd: őd), 1. Emil Ferenc Desiré, francia kommunista tábornok, szül. Ronceyben 1844-ben, megh. Párisban 1888 aug. 5. Kiváló szerepet játszott az 1870-ki párisi zavargások idejében. Hirnevét mint a radikális párt egyik közlönyének, a Libre pensée-nek szerkesztője alapítá meg. 1870. tavaszán a La villette-i kaszárnya megtámadása alkalmával fogságba került s a törvényszék halálra itélte, de a szept. 4-ki forradalom alatt sikerült megmenekülnie. Később a nemzetőrség egyik zászlóaljának parancsnokságát nyerte el, ez állásától azonban nemsokára felmentették. Páris megadása után E. Brüsszelbe menekült. A következő év elején azonban visszatért, tagja lett a communenak s tábornokká neveztetvén ki, Párisból - eredménytelen - kirohanást intézett a versaillesi csapatok ellen. Mint a közbiztonsági delegáció tagja, aláirta azt a proklamációt, mely a kezesek kivégzésére s a középületek felgyujtására szólította fel a commune tagjait; midőn pedig a versaillesi csapatok már Páris körfalain belül nyomultak előre, E. Svájcba menekült, hol több kommunista társával együtt a La Revanche c. lapot alapította, melyet a svájci kormány nemsokára betiltott. A versaillesi törvényszék E.-t in contumaciam halálra itélte. 1880. közbocsánatot nyert és visszatért Párisba, hol Blanqui párthiveinek élére állott és a L'Homme libre c. lapot szerkesztette, de befolyásra már nem birt emelkedni. 1893 szept. 12. a kommunisták E. sirjánál a Pere la Chaise temetőben nagy tüntetést rendeztek, és Roche Ernő beszédet mondott, melyben többi között kifejtette, hogy Clémenceau 1887. titokban E.-del szövetkezett, hogy ez utóbbi, Ferry elnökké való választatását esetleg felkelés árán is meghiusítsa.
2. E., Aquitania hercege, l. Eudo.
3. E. János, l. Eudisták.
