Faecet
Faecet. A fát száraz ledesztillálásnak vetve alá, olyan desztillátumot kapunk, amely idővel két rétegre oszlik. A felső vizes réteg a F., az alsó kátrányos a fakátrány. A F. barna, átható, füstszagu, savanyu folyadék. Sokféle vegyület elegye; legtöbb benne a viz, jelentékenyebb mennyiségben metilalkoholt és ecetsavat tartalmaz. E vegyületek mennyiség igen különböző aszerint, hogy minő fát használtak a desztillációhoz; igy p. a lombos fák ecetsavban dusabb desztillátumot adnak, mint a tülevelü fák. Metilalkoholból és ecetsavból 5-10 % szokott benne lenni. Kis mennyiségben, összesen 1-2 %, különféle zsirsavakat (propionsav, vajsav, valeriansav, kapronsav stb.), kevés acetont, végül fenolokat, kreosotot és alig ismert kátrányos anyagokat is tartalmaz. A legutóbb említett vegyületeknek köszöni a F. főképen antiszeptikus hatását. A F.-et faszesz (l. o.) és ecetsav ill. sói előállítására használják; továbbá mint konzerváló szert, de ételbe való ecetet is készítenek belőle. Az árubeli nyers F. (acetum pyrolignosum crudum) metilalkohol tartalmától többnyire meg van fosztva. Ezt ujból ledesztillálva a tisztított F.-et (Acetum pyrolignosum rectificatum) kapják. Mindkét készítményt erélyes antiszeptikus hatásánál fogva különösen régebben használták a sebészetben.
