Gleba
Gleba (lat.), a. m. rög v. göröngy. - Glebae adscripti, a földhöz ragadtak, a német jogokban a nem szabadok, akik lakhelyöket el nem hagyhatták s kiket a földesur visszakövetelhetett, ha oly viszonyba léptek, mely őket tartozásaik teljesítésére képtelenekké tette. G. nálunk az urbéresek. -
G. a botanikában a földbeli gombák belső husos vagy beles része.
