Gyermekláncfű
Gyermekláncfű v. pimpompápom (növ., bimbófű v. pimpó ma is Békés vármegyében, pimpónya Csanád vármegyében, pitypang, Taraxacum Juss., Diószegia Heuff. az őszi faj), nyelves-fészkes, tejelő, csöves száru fű, gyermekjátékul láncot lehet belőle füzni. Fészekpikkelye kétféle, az alsók sokkal apróbbak, fészke magános, sárga virágu. Gyümölcse hosszucsőrös, a csőr tetején van az ernyő-alaku bóbitája. Ezt könnyen el lehet fujni, azért néhol férfihűségnek nevezik. Mintegy 40 faja mind a két földrésznek északi felén nő, a délin ritkább, hazánkban 6 egymáshoz hasonló faj terem. A T. officonale Moench. (T. vulgare Schrk., Leontodon Taraxacum L., l. az ábrát).
1. Gyermekláncfű. 2. A fészek vacokja elvirágzás
után, két bóbitás gyümölcscsel, a többi lehullott.
3. és 4. a gyümölcs és hosszmetszése. 5. Egy
virág. 6. A bibeszál felső része két bibéjével.
7. A himek csöve felhasítva és szétterjesztve.
levele csipdelkés v. csak fogas, ritkán épszélü. Közönséges, de nagyon változó fű, mindenfelé, a havasokig gyakori. Gyökere meg a friss levele (radix et herba Taraxaci) mint kivonat nem ritkán idült székrekedés ellen, a levelének kisajtolt leve pedig tavaszi kurának használatos. Fiatal, halavány levele jóizü tavaszi saláta, de télre melegágyban is könnyen lehet szaporítani. A franciák nagyon kedvelik. Füve jó takarmány, gyepen alkalmatlan gyom, másutt a nagyobb fű elnyomja az alkalmatlankodását.
