Gyermekrablás.
Gyermekrablás. A magyar btkvben a személyes szabadság ellen irányzott büntett. Tárgya 14 éven aluli gyermek, nemre való különbség nélkül. Elkövetője az, aki ily gyermeket akarata ellenére szülője, gondnoka v. felügyelője hatalmából erőszakkal, fenyegetéssel v. ravaszsággal elvisz v. letartóztat. Minthogy a 12 éven aluli korban a gyermek akaratának nyilvánítására képtelen, az ily koru gyermeknek elvitele v. letartóztatása mindig «akarata ellenére» történik. Vitás: elkövetheti-e a Gy.-t az egyik szülő, ha a gyermeket a másik szülő hatalmából elviszi, amit azonban azokban az esetekben, midőn a gyermek birtoka törvény v. itélet, v. más hatósági rendelkezés alapján a gyermekétől megfosztott szülőt megilleti: kétségtelennek kellene tekinteni, mert a Gy.-nak, fogalommeghatározása szerint, közvetlen tárgya nem a gyermek, illetve annak szabadságjoga, hanem a szülőnek, gondnoknak, felügyelőnek a gyermek fölött való hatalma. A cselekmény célja a tényálladék szempontjából közömbös, de bizonyos különösen aljas célok sulyosabb büntetési tételt vonnak maguk után. Igy a magyar btkv 317. §-a szerint a Gy. rendszerinti büntetése 5 évig terjedhető fegyház; de 5 évtől 10 évig terjedhető fegyházzal büntetendő a Gy. akkor, ha avégett követtetik el, hogy a rablott gyermeken súlyos testi sértés, erőszakos nemi közösülés v. megfertőztetés követtetett el, a büntetés 10 évtől 15 évig terjedhető fegyház (319. §). nem Gy., hanem azzal rokonnemü a btkv 320. §-ában meghatározott büncselekmény, melyet leányrablásnak lehetne nevezni (l.o.) .
