Gyertyaszentelő
Gyertyaszentelő, Boldogasszony, vagyis szüz Mária tisztulásának ünnepe. Azért neveztetik Gy.-nek, mert az egyház a szt. mise előtt gyertyákat szentel, jelképezendő az Üdvözítőt, akit az agg Simeon a templomban való bemutatásánál a világ világosságának nevezett. Ez ünnepet a gör. egyházban kezdték elsőben megülni, a VI. sz. közepe táján, midőn Justinian császár elrendelte, hogy a Konstantinápolyban kiütött ragály megszüntetésére febr. 2. Mária tisztulásának emlékére ünnep tartassék. A nyugati egyházban I. Gelázius pápa hozta be 494., hogy ekkép a Rómában divatozó lupercáliák ünnepét kiküszöbölje (Faunus, melléknéven lupercus, tiszteletére tartott ünnepek). Az I. Gergely-féle Sacramentarium-ban és Antiphonarium-ban (590-604) ez ünnep a többi ünnepek közé van sorozva. A gertyaszentelés ugy látszik a XI. sz.-ból ered. Gyertyát szentel még az anyaszentegyház febr. 3., szt. Balázs napján és Pálma-vasárnapot megelőző szombaton.
