Hányás
Hányás (vomitus), a gyomor kiürülése a bárzsingon és a szájon keresztül, amit émelygés érzése előz meg és a gyomor tulteltsége,a gyomorbennék maró, v. a gyomor falát izgató sajátságai, vagy egyes mérgek (hánytató szerek) okoznak. H. alkalmával a gyomor rendellenes mozgásai (antiperistalticus mozgások) csak alárendelt szerepet játszanak. A gyomor saját izomzata csak annyiban működik jelentékenyebben közre, hogy a gyomornyitó megnyilik és igy a gyomorbennék a hátizmok és rekeszizom összehúzódásából eredő erős nyomásnak engedve, a gyomornyitón át a bárzsingba jut és innét a szájon át kiürül. A H., meginditásánál, a gyomorfal érző idegeinek fontos szerepe van, amennyiben azok ingerülete a hányó központhoz eljutva, annak közvetítésével a hányásnál működő izmok mozgató idegeire téteik át. Azért a hányáshoz szükséges abnormis inger foka az idegrendszer illető részének ingerlékenységétől is függ. Egyes esetekben a hányás ennélfogva tisztán az idegrenszer rendellenes állapotából következik. Ilyen H. észleltető agybántalmaknál, féloldali fejfájásnál, hiszteriánál, hugyvérüségnél, a tengeri betegségben stb. A gyomor megbetegedései H.-t rendszerint azáltal idéznek elő, hogy a beteg gyomor hatása alatt a táplálékból rendellenes emésztési termékek származnak, amelyek a gyomorra ingerek módjára hatnak. A H. rendellenes gyomortartalom esetében jótékony, azért külön nem kezelendő. A gyomorban történő rendellenes bomlás esetében kellő diéta mellett a bomlás gátlására sósav, erjedést gátló anyagok, a képződő rendellenes savak közömbösítésére esetleg alkáliák, a gyomor tulságos érzékenységéből vagy a hányó központ tulingerlékenységéből származó hánysánál morfin, cocain, atropin vagy más érzéstelenítő szerek alkalmazandók; szénsavas vizek, jéglabdacsok.
