Herkulesfürdő
Herkulesfürdő, kisközség és fürdő Krassó-Szövény vm. orsovai j.-ban, 369 német, oláh és magyar lakossal; vsauti állomás, posta- és táviróhivatal, és postatakarékpénztár. H. Magyarország legnagyobbszerü s legszebb fürdője, mely a világfürdők közt méltó helyet foglal. A fürdőtelep Mehádai községtől 7 1/2 km.-nyire, a Cserna vadregényes völgyében 168 m. magasságban fekszik. Központja a Domogled (l. o.) tövében épölt nagyszerü gyógycsarnok, melyhez oldalt a Rezsó- és Ferenc József-udvar pazar fénynyel berendezett palotaszerü épületei csatlakoznak; ezekkel szemben a Cserna jobb partján emelkedik az impoznáns kupolákkal ékített francia renaissance stilü Szapáry-fürdő halalmas épülete. Az ezektől körülzárt tér nagyszerüségét Közép-Európa egyik fürdője sem mulja felül. E teleptől, melyhez még diszes nyaralók csatlakoznak, É-felé van h. régibb része, a Herkules vasszobrával diszített Herkules-tér, melyet a kétemeletes péületek hosszu sora zár be. Mindezen épületekben több mint 800 lakószoba áll a vendégek rendelkezésére, kiknek kényelméről s szórakozásáról minden tekintetben a legjobban van gondoskodva. H.-nak számos forása és fürdője van; forrásai kétfélék: konyhasósak és kénesek; konyhasós a Herkules-forrás (56°C.), mely emberderéknyi sugárban tör elő s naponként (a legszárazabb időben is) 38,400 h. vizet szolgáltat; e forrás táplálja a Herkules- és Mária-fürdőt és a fedett uszodákat. A (ritkán előforduló meleg) kénes források a következők: Lajos-forrás (45°), Károly-forrás (41, 2°), Karolin-forrás (51,6°), József-kut (55, 7°), szemfürdőforrás (51,2°); ezek táplálják a Karolina-, Lajos-, Erzsébet-, Ferenc- és katonai fürdőt, egy átézi forrás (48,2°) pedig a Szapáry-fürdőt látja el vizzel, melynk egyik szárnyában egyésbiránt a Herkules-forrás sós vizét is felhasználják. A nevezetesebb források alkotó részei (egy liter vizben) a következők:
H. vizei a következő betegségek ellen használhatnak: csúz, köszvény, aranyér, görvélykór, szifilisz, higany- és ólommérgezés, idegbajok, bénulások, a légzőszervek hurutos bántalmai, rekedtség, bőrbajok, fekélyek, csontbántalmak, izzadményok. A fürdő a magyar királyi kincstár tulajdona, emlyből a temesvári takarékpénztár (előbb Tatartzy Károly) bérli. H. L órányira van a hasonnevü vasuti állomástól. H. látogatottsága évenként meghaladja a 8000-et.
Környéke rendkivül regényes és nagyon gondozott; a legszebbb sétányok kinálkznak minden irányban. Legszebb kiránduló pontjai: a Széchenyi-rét, Hétforrás, Rablóbarlang, Izzasztóbarlang (mészkőből álló tölcsér, melyből 57 °C. gózök törnek elő örökös robajjal), Csórics-, Erzsébet-, Ferenc József-, Deák-, Coronini-, Scheneller-magaslatok, a Fehér kereszt és a Domogled (1106 m.).
H. Európa legrégibb ismert gyógyhelye. «Ad aquas Herculi sacras» név alatt ismerték már Trajan római császár idejében, mely időből számos lelet (szobrok, érmek, edények, fogadalmi táblák) maradt fenn. A rómaiak alatt több mint másfél századon keresztül a fürdő nagy virágzásra jutott, mert császáraik sokat költöttek rá; de a népvándorlás idejében elpusztult s még a török uralom alatt is csupán romjai maradtak fenn. Csak 1734. gondoltak ismét az elfeledt gyógyfürdő felépítésére, midőn gróf Hamilton osztrák altábornagy indítványára, ki a forrásokat ugyszólván ujból fölfedezte, III. Károly király rendeletére a római romok alapjára a maig is meglevő Herkules-fürdőház s több más épület emelkedett. Az 1737. évi török háboru alatt minden elpusztult s csak 1817. épült fel ujra, amidőn Ferenc király ide ellátogatott. Ekkor nyerte hivatalos H. nevét is, az addig viselt Mehádiai fürdők név helyett. 1852 óta, amidőn I. Ferenc József meglátogatta, fényesen fölépült s ma erurópai hirü fürdőhely.
