Hugysav
Hugysav (Acidum uricum), H4C5N4°3, szénvegyület, melynek sói a gerinces állatok vizeletében fordulnak elő. Az emlősök vizeletében kevés a hugysavsó, annál több a madarak (guano), a kigyók és gyikok ürülékében. Mesterségesen glikokolból képződik, ha azt mintegy tizszeres mennyiségü hugyanynyal hosszabb ideig hevítik.Előállítására a kigyók ürülékét, mely sok savanyu hugysavas ammoniumot tartalmaz, használják. A kigyó ürülékét addig fözik luggal, mig az ammonia fejlődése megszünik; a leszürt folyadékot sósavval elegyítve a vizben alig oldható H. fehér csapadék alakjában leválik. Előállítható guanóból is. Szintelen, apró kristálykákból álló szagtalan és iztelen por; hideg vizben alig (15 000 sr.), forróban kissé (2000) oldható. Borszezszben és éterben nem oldódik. Kétalju sav; sói közül a savanyu hugysavsók az állandóbbak. A H.-ból savanyu oldatban salétromsav behatására alloxan, alloxantin, murexid stb. képződik. A H. felismerésére különösen az u. n. murexid próbát használják. A H. tartalmu anyagot néhány csepp salétromsavval megnedvesítve és az egészet vizfürdőn beszárítva, sárgásveres maradékot hagy, mely kevés ammoniával megnedvesítve, gyönyörü biborpiros szinüvé válik. Ilyenkor ugyanis biborsavas ammonium (murexid) képződik. A hugy üledékekben mikroszkópikisan felismerhető. Sói (az urátok) közül megemlítjük a savanyu hugysavas ammoniumot, mely a kigyók és madarak ürülékeinek főalkotórésze. Néha az emberi hugyból is kristályos üledék alakjában leválik. Szintelen, kristályos test, vizben alig oldódik. A savanyu hugysavas kálium és nátrium az előbbi sóhoz hasonlók. A H.-val rokon vegyületek: a xantin, hipoxantin vagy szárkin, a guanin, ugyszintén a teobromin és koffein is.
