Johannita-rend

Teljes szövegű keresés

Johannita-rend v. máltai lovagrend. A jeruzsálemi szt. Jánosról c. rend eredetére nézve a legrégibb szerzetesi lovagrend. Alapítója gyanánt Maurus, amalfii gazdag kereskedőt emlegeti a hagyomány, ki 1070. az egyiptomi khalifától engedélyt kért és nyert, hogy a jeruzsálemi Santa Maria della latina templom mellett szt. Benedek szabályaival élő szerzetesek részére kolostort alapíthasson. E kolostorra nemsokára zarándokok befogadására szolgáló fogadó és kórház kapcsoltatott egybe. Mindkét nembeli zarándokok fölvételt találtak ez épületekbe, melyek egyikének kápolnája, a nők részére Alamizsnás szt. Jánosról (606-616. alexandriai patriárkáról) v. Keresztelő szt. Jánosról neveztetett el. A szerzeteseket Johannitáknak vagy ispotálytestvéreknek (Fratres hospitales St. Joannis) nevezték. Midőn 1091-ben Bouilloni Gottfired Jeruzsálemet elfoglalta, Tongue Gerhard apát alatt a szerzetesség elvált a Santa Maria della latina egyháztól. 1113. II. Paschalis pápa megerősítette a rend uj szerzeteseit, megadván neki a jogot, hogy maga választhassa rektorát. Tongue utódja, Du Puy Rajmond (1118 óta), a rend tagjaitól a szerzetesi hármas fogadalom letevését is megkivánta. Ugyanő a rendnek uj öltözetet is adott: fekete köpenyt, baloldalán fehér vászon kereszttel. Du Puy alatt történt a rend átváltoztatása lovagi renddé, feladatául tüzetvén ki a hitetlenek elleni küzdelem. A rend csakhamar virágzásnak indult, főleg midőn a temploáriusok rendjében, mely ugyanazt a célt, a hitetlenek elleni harcot szolgálta, támaszt nyert. A két rend között azonban csakhamar versengés támadt, mely arra vezetett, hogy mindegyikök nagyobb-nagyobb hatalmat és vagyont iparkodott szerezni. Magában a J.-ben is belső viszályok támadtak s az oly hatalmas rend ereje mindinkább fogyott. Szaladon egyiptomi szultánt nem birták megakadályozni Jeruzsálem elfoglalásában. 1191. a rend részt vett Akkon ostromában, melyet Fülöp Ágost francia király és oroszlánszivü Rikárd angol király vezettek, s a nevezett évben Akkonba tették át a rend székhelyét. 1291. a rend Villiers János nagymestersége alatt elvesztett Akkont, mire a lovagok Ciprus szigetén telepedtek le, hol a királytól Liisso városát nyerték rendi székhelyül. A rend küzdelmeit a hitetlenek ellen folytatni akarván, egy külön kis hajóhadat alapított. De Cipruson nem maradtak meg soká a lovagok. A király és a rend között ellenségeskedések törtek ki, s ezért a rend 1309. Villaret Fulko nagymester alatt elfoglalván Rodus szigetét, székhelyüket oda tették át, s magukat róla rodusi lovagoknak nevezték. A templáriusok 1312. bekövetkezett bukása után, birtokaik nagy rész a J.-re ment át. Állandó telepet Roduson alkottak. Aubusson Péter nagymestersége alatt (1476-1503) II. Mohammed szultán 1479. 100 000 emberből álló seregével fogta Rodust ostrom alá, de eredmény nélkül volt kénytelen visszavonulni. A XVI. század huszas éveiben azonban bekövetkezett a katasztrófa. Midőn Villiers Fülöp de l'Isle Adam 1521. nagymesterré választatott, Szolimán szultán 1522 nyarán 140 000 ember és 400 hajóval megjelent Rodus előtt, melyet 4500 gyalog és 600 lovas védelmezett. Hosszas küzdelem után 1522 dec. 24. kapitulált a rend, 1523 ujév éjjelén elhagyták a lovagok Rodust. V. Károly császár 1530 márc. 24. a rendnek átengedte Málta-szigetét Gozzo, Comino és Tripolisszal együtt, melyért mint hűbérért a rend évenként egy fehér sólymot tartozott a sziciliai spanyol helytartónak beszolgáltatni. A rend most a máltai lovagrend nevet vette föl.
1552. a törökök elfoglalták Tripoliszt és Maltát vették ostrom alá. De a rend tagjai la Valetta Parisot János nagymester alatt erősen tartották magukat. Az ostrom 1565 máj. 18-tól aug. végéig tartott. Ez volt a rend történetében a legfényesebb esemény, a szultán négyhavi ostrom után 20 000 ember veszteséggel kénytelen volt visszavonulni. A győzelem után a nagymester tiszteletére La Valetta városa alapíttatott, mely a nagymesterének halála után 1568. del Monte Péter nagymestersége alatt a rend székhelye lett s az maradt a francia forradalomig. Hompesch Ferdinánd báró alatt (1797-1798, ő volt az első német nagymester) érte a rendet a legsúlyosabb csapás. Bonaparte Napoleon egyiptomi utjában 1798 jun. 9. megjelent Malta előtt s jul. 13. árulás utján bevette La Valettát és ezzel együtt az egész szigetet birtokába kerítette. A rendet most I. Pál cár vette oltalmába, kit 1798 dec. 16. nagymesterré választottak; megerősítését a pápa, a cár vallására való hivatkozással, megtagadta. Maltát 1800. az angolok kertették hatalmukba, s noha az 1802-ben amiensi béke Maltát a rendnek visszaadatni rendelte, az angolok kezükből ki nem bocsátották. A rendet most egyik csapás a másik után érte. Spanyolországban IV. Károly a rend jószágait a koronajavadalmakkal egyesítette s magát a rend nagymesterének jelentette ki. I. Sándor orosz cár a rendnek orosz birtokait meghagyta, de a priorságot nem fogadta el, csak a protektori cimet. Ő és utódai a rendet mint orosz rendjelt adományozták. A pozsonyi béke és a rajnai szövetség értelmében a rend dél-német és rajnai szövetség értelmében a rend délnémet és olasz birtokai is elveszté. 1808., 1810., 1811. elveszté birtokait Bajorországban, Vesztfáliában, Poroszországban s ily módon birtokai közül csak a csak nagyperjelség maradt meg. Székhelye Malta elvesztése után Catania, 1826 óta Ferrara volt. 1834. a pápa a rend székhelyét Rómába tette át. I. Pál halála után 1801. Ruspoli lett nagymester (megh. 1805.), utána Tomasi választatott meg, ki hivatalát 1834-ig viselte. halála után nagymester nem választottak, csak helyettest. 1872. Fra Giovanni Battista Caschi a Sant Croce lett helyettes. 1879 márc. 28. XIII. Leo pápa a nagymesteri méltóságot helyreállította, azóta Ceschi a rend nagymestere. A rend szuverénnek tekintetik, s mint ilyen Bécsben a császári udvarnál külön követsége van. 1841., miután a rend Ausztria közbenjárására olaszországi birtokainak egy részét visszanyerte, I. Ferdinánd császár a lombard-velencei nagyperjelséget alapította.
A rend tagjai eredetileg három osztályra oszlottak: 1. lovagok; 2. káplánok; 3. szolgáló testvérek. A rend szabályai kevés kivétellel a templomosok voltak, öltözetük fekete volt, bal mellükön nyolcágu fehér kereszt, a nyolc lovagi erény jelképezésére. A rend öltözete különben gyakorta változott. Du Puy nagymester a rend tagjait eredetük szerint nemzetek szerint osztotta be: Provance, Auvergne, Franciaország, Olaszország, Aragonia, Katalonia és Navarrával, Kasztilia és Portugália, Németország és Anglia. Minden egyes tartomány élén egy elöljáró, prior állott, kik a konventben, mint a nagymester tanácsosai vettek részt. A tartományi perjel alatt álltak a kerületi perjelségek v. főperjelségek, melyek v. bailliatus v. kommendák, vagy komthurságokra oszoltak. Kommendák alatt értették, ha a rendi birtokok mindegyike külön-külön egy lovag kezén volt, ki évenkint a nagymesteri kincstárba bizonyos összeget fizetni és néhány lovagot ellátni volt köteles. Ha egy lovag kezén több kommenda volt, akkor területe baillatusnak neveztetett, ő maga ballicus provincialisnak. Felvettek továbbá oly személyeket is, kik a rend vagyonának gyarapításához adományokkal hozzájárultak, s a rend iránt hűséget fogadtak, anélkül, hogy a kötelező fogadalmat letették volna. Ezek voltak az u. n. donatusok, kik bármikor kiléphettek a rendből és jelvény gyanánt a fél rendkeresztett viselték. A rend legfőbb birája a pápa volt. Cimere, mely máig is megmaradt, vörös mezőben fehér (ezüst) nyolcsarku kereszt. A pajzs fölött hercegi korona, melyből egy rózsafüzér indult ki, körülfogva a pajzst, alul egy kis johannita kereszttel. Jelmondata «Pro fide.».
A rend jelenlegi szervezete. A szuverén maltai lovagrend jelenleg két nyelvre: a németre és az olaszra oszlik, melyek a rendi magiszterium és a Rómában székelő Sagro consiglio alatt állanak. A nagymester jelenleg Fra Giov. Battista Caschi a Santa Croce, székhelye Róma. 1880 dec. 27. I. Ferenc József a nagymesternek és nagypriornak a birodalmi hercegi rangot adományozta. A nagymester cime Eminenciád vagy Hercegséged. A rend olasz ága, vagyis az olasz nyelv három nagyperjelséget foglal magában, ezek: a 1. a római nagyperjelség 20 lovagi és 3 egyházi kommendával és 12 u. n. «juris patronatus» vagy családi kommendával; 2. a lombard és velencei nagyperjelség, 10 lovag, 1 egyházi és 23 juris patronatus kommendával; 3 a sziciliai nagyperjelség 12 lovagi, 1 egyházi és 31 juris patronatus kommenda. A német ág a következő részekre oszlik: 1. a cseh nagyperjelség 14 lovag és 3 egyházi kommendával; 2. a sziléziai tiszteletbeli lovagok egyesülete; 4. az angol lovagoké; 5. az »in gremio religionis» felvett lovagok, t. i. olyanok, kik nem valamelyik nagyperjelségbe, sem az említett egyesületekbe nincsenek felvéve. A rend élén áll a Rómában székelő nagymester, a nagyperjelségek élén nagyperjelek, az egyesületek élén elnökök állanak. Mindegyik perjelség bizonyos számu baillit (nagykomturt), komturt, professzlovagot, jogi lovagot (t. i. lovagjelöltet), tiszteletbeli lovagot, chevaliers de grâce, donatusokat és rendpapokat egyesít. A rendbe fölveendő jelölttől megkivántatik, hogy róm. kat. vallásu legyen (ámbár kivételkép más vallásuak is nyerhetik a keresztet, de soha mint professzorlovagok), azonfelül 16 nemesi őst, 8 apai, 8 anyait tartozik kimutatni. E származási táblát négy nemes tanu, sub fide nobili hitelesíti. Azonkivül ha a jelölt kiskori (a rend felfogása szerint a nagykoruság a 15. évnél kezdődik) megkivántatik, hogy az említett országok határain belül született legyen, atyja kellő birtokkal birjon, és az inkolatust birja, valamint, hogy anyja is belföldi születésü legyen. Azonkivül az osztrák-magyar alattvalóktól megkivántatik, hogy a rendbelépése előtt az uralkodótól belépési engedélyt kérjenek. uralkodó fejedelmek, valamint a főnemesség legkiválóbb tagjainak gyakran a rend nagykeresztjét adományozzák, melylyel egy tiszteletbeli beilli méltóság jár. Az ünnepélyes fogadalom letevése után a kilépés a rendből csak külön pápa engedély mellett történhetik, a fogadalom a szerzetesi hármas fogadalmat foglalja magában.
A rend jelvénye, a különböző osztályok szerint váltakozó nagyságban, az aranyszegélyü, fehérzománcos nyolcágu (maltai) kereszt, sarkaiban koronás kétfejü sassal, a kereszt felett dúsan diszített arany hercegi korona. E korona fölött a nagykeresztesek, komturok, professz-, jogi és tiszteletbeli lovagok keresztjén arany harci jelvényekből alkotott armatura függ, mig a rendpapok, az I. oszt. donatusok, a kegyi lovagok és tiszteletbeli hölgyek az armatura helyett arany csokrot viselnek, a II. oszt. donatusoknál a csokor is elesik. A rend szalagja valamennyi osztály részére fekete, csak a papoké vörössel habzott. A nagykeresztesek, a baillik és tiszteletbeli hölgyek a szalagot jobb vállukon át hordják, rajta a nagy mellkereszttel. A rend egyenruhája sokféle változáson ment át; 1870 febr. 24-ike óta uj egyenruhája van: fekete bársony középkori öltöny, egyenes kard és fekete bársony köpeny, baloldalán fehér vászon kereszttel. A rend jelenlegi legfőbb szerepe a betegápolás háboruban, mely célra a lovagrend 12 teljesen fölszerelt egészségügyi vonatot bocsát a hadügyminisztérium rendelkezésére. Egy vonatban 16 kocsi, összesen 192 kocsi van. Szervezetét, berendezését illetőleg v. ö. Marcziányi, Nemesség (139-147 old. Ugyancsak ő nála található bővebb felvilágosítás a rendbe való fölvételnél leteendő őspróba stb. iránt).
A porosz J. a nagy Johannita-rendből vált ki. Területe, melyen alakult, Branderburg volt. A brandenburgi bailliatus utolsó alvezére Ágost Ferdinánd porosz herceg volt. Egy 1810 okt. 30. kelt királyi rendelet folytán a rend birtokai a porosz királyság birtokaiba kebeleztették be. 1811 jan. 25. a brandenburgi alvezérség megszüntnek jelentett ki. 1812 máj. 23. a brandenburgi J. helyébe a porosz J. alapíttatott, melynek nagymesterévé Henrik porosz herceg neveztetett ki. Ennek 1846 jul. 12. bekövetkezett halála után a nagymesteri állás nem töltetett be. 1852 okt. 15. IV. Frigyes Vilmos porosz király a brandenburgi alvezérséget ujra helyreállítá, anélkül azonban, hogy a régi birtokokat visszaadná neki. 1835 aug. 8. uj alapszabályokat nyert e rend, melynek élére 1853 március 14. Herrenmeister cimmel Károly porosz herceg választatott. A rendbe való fölvételért mindenki, ki a követelményeknek megfelel, folyamodhatik. Épp ugy felvehetők az evangelikus vallásu idegen fejedelmek, ezek nejei vagy özvegyei. A rend jelvénye a nyolcágu fehér kereszt, melyet a Herrenmeister, kommendátorok és jogi lovagok arany koronán függve, sarkaiban egyfejü koronás arany sasokkal ékítve hordanak. A tiszteletbeli lovagok keresztjén hiányzik a korona, a sasok feketék, koronásak. Szalagja fekete; hordják nyakban. A porosz király, mint a rend védnöke, a rendjelvényt a korona alatt egymást keresztező jogar és koronával diszítve viseli. V. ö. Herrlich, Die Balley Brandenburg des Johanniterordens (2. kiad., Berlin 1891).
Hazánkban a J. a XII. sz.-ban telepedett le. Első konventje a székesfehérvári Szt. István által épített templom mellett volt. Alapítója Martyrius esztergomi érsek volt, melyet az érsek halála után 1161. Eufrozina királyné, II. Géza özvegye bevégzett. A rendet királyaink épp ugy, mint a pápák csakhamar pártfogásukba vették. 1207. III. Ince pápa a rendet a tizedfizetés kötelezettsége alól mentesnek nyilvánította. Pápai megbizás gyakran tüntett ki a lovagokat, fontosabb ügyek végrehajtására. III. István király a rend népeit mindennemü adó és vám fizetése alól mentette fel. III. Béla még dalmáciai herceg korában a Jeruzsálem mellett fekvő Emaus várát megvette Gibertus nagymestertől oly feltétellel, hogy az csak akkor megy át tulajdonába, ha ő v. felesége a szentföldre mennek. A rend részt vett II. Endre jeruzsálemi hadjáratában, ki visszaérkezte után a rendnek a tett szolgálatok fejében, 500 ezüst márkát ajándékozott. A tatárjárás alatt IV. Bélának jelentékeny szolgálatot tett. Résztvett a Sajó melletti ütközetben s a királyt menekülésében kisérték; a tatárjárás után is támogatták a királyt, ki őket a Szerémségben is letelepítette. A rend hazánkban főleg a betegápolással foglalkozott. Kórházaik mellett gyógyszertárakat állítottak fel s az orvosi tudomány terjesztéséhez nagyban hozzájárultak. Foglalkoztak a tudományokkal is, igy 1298. az esztergomi monostor élén Nicolaus literatus állott. A rendtagok monostorokban laktak, rendes konventjük volt, de a konvent név helyett a preceptoratus szót használták, a monostor főnöke preceptor nevet viselt. Az összes monostorok fölött a mester állott. Ilyenek voltak Magyarországon 1234. Rembold, 1237. Rembrandus, 1238. Rambald de Voczon, 1254. Rembold, 1259 előtt Arnold, 1262. Ferrustany, 1272. Pontius, 1275. Pontius de Fayn, 1276. Pontius de Fay. A rendnek hazánkban a következő monostorai voltak: Béla, Szt. Háromságról cimzett buda-felhévizi, büi, szt. Margitról cimzett charcai, «chichani», Szt. Margitról cimzett csurgói, dadai, dali, dobszai, Szt. István király esztergomi monostora, szt. Kereszt esztergomi, gy.-bolthói, győri, yanti, kesztelchi, soproni, mangai, orathai, székesfehérvári, szt. jánosi, Szt. Lőrincről cimzett okuri, Szt. Péter, tolmácsi, tordai, uj-udvari, sziráki, szunudai, széplaki monostorok. Azonkivül a templomosok eltörlése után ezeknek vránai perjelsége is a J. birtokába ment át. A vránai perjel Nagy Lajos óta az országnagyok sorában foglalt helyet. A lovagrend elenyészte után hazánkban, a vránai perjelség birtokai nagy részt világiak kezére mentek át, kik a határszélek védelmére bandériumot tartoztak kiállítani. Később a vránai perjelség a zágrábi nagyprépostsággal egyesíttetett, s a nagyprépost mint ilyen az 1625. LXI. t.-c. értelmében a főrendi tábla tagja lett. Az 1885. VII. t.-c. a főrendiház reformjáról, a zágrábi nagyprépost e kiváltságát sértetlenül hagyta. A rend magyarországi konventjeinek nagyrésze mint hiteles hely is működött; tekintélyüket bizonyítja az is, hogy az aranybulla egy példánya a rendnek adatott át megőrzés végett.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem