Jókszedők,
Jókszedők, vagy jogkerítők (joccedech, joccerydech), feladata Szt. László törvényei értelmében az volt, hogy összeszegjék a bitang marhákat s egyéb jószágokat s azokat szt. Mihály-napig a vármegye székhelyén, a vár aljában épített istállókban tartsák. Ha gazdáik meg nem kerültek, a jók kétharmada a pristaldust, egy pedig az ispánt illette, de ugy, hogy a püspöknek mindkettő tizedet adott. Az ökröket és birkákat szt. Mártontól szt. Istvánig gyüjtötték. A tilosban ért rabszolgákat szintén bevitték s a piacon mutogatták, mig gazdájuk nem akadt; a gazdátlanokon a király s az ispán osztozott, Jószágvesztéssel, sőt halállal büntették a J.-et, ha az ily bitang javakból valamint elidegenítettek s pénzbirságra itélték, ha eladtak vagy eltitkoltak bitangban ért jószágokat. (Szt. László III. decr. 13, 12. A névre nézve v. ö. Pauler, A m. nemzet tört., I. 187. és 586).
