Jolly,
Jolly, 1. Frigyes, német orvos, született Heidelbergában 1844. nov. 24. Orvosi tanulmányait Münchenben és Göttingában végezte, hol 1867. nyerte el oklevelét. Asszisztense volt Pfeufernek Münchenben, Guddennek Werneckben és Rineckernek Würzburgban. Ugyanitt 1871. egyetemi magántanár lett, 1873. rendkivüli tanár és az elmekórtani klinika igazgatója Strassburgban; 1875. u. o. rendes tanár; 1890. a berlini elmekórtani és ideggyógyászati klinika igazgatója. Nevezetesebb dolgozatai: Hysterie und Hypochondrie; Über den elektrischen Leitungswiederstand des menschlichen Körpers (Strassburg 1884); Bericht über die Irrenabtheilung des Juliusspitals (Würzburg 1873) stb.
2. J. Fülöp, német fizikus, szül. Mannheimban 1809 szept. 26., megh. Münchenben 1884 dec. 24-én. Működését mint magántanár kezdte Heidelbergában, 1847. rendes tanárrá lett, 1854. pedig mint a fizika tanárát Münchenbe hivták. J. egy olyan léghőmérőt szerkesztett (l. Hőmérő), melynek segítségével a gázok kiterjedési együtthatóját előtte elérhetetlen pontossággal lehetett megmérni. Sok ideig foglalkozott igen érzékeny mérlegek szerkesztésével. Ezek segítségével határozta meg a nehézségi gyorsulás változását a földszintől való eltávolodáskor és a Föld sürüségét. Nevezetesebb munkái: Die Principien der Mechanik gemeinfasslich dargestellt (Stuttgart 1852); Physik der Molekularkräfte (München 1857). V. ö. Bhöm, Philipp von Jolly (u. o. 1886).
3. J. Gyula, német nyelvész és szanszkritista, szül. Heidelbergában 1849 dec. 28. Münchenben, Berlinben és Lipcsében filologiát, főként keleti és összehasonlító nyelvészetet és jogot tanult. 1872. Würzburgban a szanszkrit nyelv és összehasonlító nyelvészet magán-, 1877. rendkivüli és 1886. rendes tanára lett. 1882. és 1883. Indiában tartózkodott. Főbb művei: Ein Kapitel vergleichenden Syntax (München 1872); Geschichte d. Infinitivus im Indogermanischen (u. o. 1873); Die Sprachwissenschaft, Whitneys Vorlesungen bearbeitet und erweitert (u. o. 1874); Schulgrammatik und Sprachwissenschaft (u. o. 1874); Naradiya Dharmasastra, or the Institutes of Narada (London 1876); The Institutes of Vishnu (Oxford 1880, a Sacred Books of the East 7. kötetében); Vishnusmriti (Kalkutta 1881); Reise nach Ostindien (1884, a Deutsche Rundschau 39. és 40. köt.); Tagore Law Lectures, Outlines of an history of the Hindu law of partition inheritance and adoption (Kalkutta 1885); manutikasaugraha (u. o. 1885-90); Naradasmriti (u. o. 1885, 1886); Manava Dharmasastra (London 1887); Minor Lawbooks (1 rész, Oxford 1889, a Sacred Books of East 33. kötete).
4. J. Lajos, német jogász, J. Fülöp Gusztáv fia, szül. Heidelbergában 1843 márc. 12. Szülővárosában és Münchenben jogot tanult, egy darabig hivataloskodott s 1874. a tübingai egyetemen az államtudományok rendes tanára lett. Számos munkát irt, melyek a katonai adókról, a közigazgatási jog gyakorlatáról, az angol és francia oktatásügyről stb. szólnak.
