Jönköping (ejtsd: jöncsöping), 1. län, vagyis kerület D-i Svédországban Skaraborg, Östergötland, Kalmar, Kronoberg, Halland és Elfsborg közt, 11500 km2 (amiből 900 esik a tavakra) területtel, (1892) 193389, 1 km2 16,8 lak. A sík vidék legnagyobb magaslata a Taberg (336 m). A Nissa, Laga és Em a folyói. Éghajlata aránylag igen kedvező. A föld 10% szántó, 15% rét és 20% erdő. Vas- és rézércek bőven vannak. Fővárosa J. - 2. J., az ugyanily nevü län fővárosa, a Wetter-tó D-i végében, vasut mellett, (1892) 19902 lak., virágzó iparral; vászon-, posztószövéssel, bőrgyártással; K-en a Husquvarnai-vizeséseknél nagy vasművekkel, puska-, gép- és szerszámgyárakkal; DK-re vaskohókkal; D-en a Munksjön partján világhirü gyufagyárral, amely évenként közel 4 millió svéd-korona értékü árut termel. A belkereskedelemnek is kiváló középpontja. 1892. 877 gőzös érkezett a város alá 53,118 t. és 493 evezős 18,735 t. tartalommal.