József
József atya (J. le pere), tkp. Leclerc du Tremblay Ferenc, francia diplomata, kapucinus barát, szül. Párisban 1577., megh. Rueilben 1683 dec. Előbb Maflée báró néven mint lovastiszt próbált szerencsét, de azután 1577. a csuklyás barátok rendjébe lépett és mint térítő (Kanadában és Törökországban) és mint hitszónok s tanár szolgálta egyházát és rendjét. IV: Henrik elhunyta után Richelieu kabinetirodájának főnökévé és legmeghittebb tanácsosává küzdötte fel magát és annyira megnyerte mindenható urának bizalmát, hogy ez a legtitkosabb és legfontosabb ügyeket és missziókat ő reá szokta bizni. Mindketten vállvetve egyengették az utat a Bourbon-monarkia világuralmának. A belső politika terén pedig visszahódították a kat. propagandának a hugenotta mozgalmak idején elveszett poziciókat és korlátlanná tették a királyságot. A kis kapucinus legnagyobb diplomáciai diadalai közül feljegyzendők: Követsége Rómában (1624), Henriette francia hercegnő (angol) házassága; az özvegy királyné és Gaston orleansi herceg összeesküvésének kijátszása és szereplése az 1630. regensburgi birodalmi gyülésen, amidőn a kat. liga tagjaival szövetségre lépett és ennek révén II. Ferdinánd császárt Vallenstein elbocsátásra kényszerítette. Richelien kegyével halmozta el a szürke eminenciást (Eminence grise), sőt utódának is kiszemelte; a J. számára követelt bibornoki méltóságot azonban a pápa megtagadta, még pedig abból az okból, amiért Richelieu és J. politikája a kat. Habsburg-család mindkét ágának romlására irányult. J. páter emlékiratokat hagyott hátra, helyesebben mondva oly oklevélgyüjteményt, mely alkalmasint az ő felügyelete alatt állíttatott össze és az 1634-38-iki évek történetére nézve fontos. Ezt a gyüjteményt Ranke fedezte fel a párisi nemzeti levéltárban és Französische Geschichte c. művének II. kötetében méltatta (Összes munkái IX.). Latin költeményében (Turciade) - kuriozumként - Európa keresztény népeit keresztes hadjáratra szólítja fel a pogány török ellen. V. ö. Fagniez G., Le Pere Joseph et Richelieu (2 köt. Páris 1894). Az 1702. Párisban megjelent Histoire de la vie du R. P. Joseph c. panegirikus, továbbá az 1704. megjelent: Le véritable P. Joseph c. piszkos pamflet és a Réponse au livre intitulé: Le véritable Joseph c. kegyeletteljes védőirat egy és ugyanazon irótól, Richard Renée abbé tollából származik.
