Juharfa,
Juharfa, iharfa, igarfa (növ., Acer L., jávorfa a szlávból, de néhol jáhorfának vagy jámborfácskának is ejtik), a róla nevezett család fája vagy cserjéje, 84 fajjal az É-i földgömbön. Virága vegyes ivaru: himes, termős és pároséltü, kelyhe többnyire 5 sallangu, szirma 5, himje 5-9, gyakran 8, gyümölcse zászlós iker. Az európai J.-ink virágzata: I. fürtös vagy bogas s a levél kifejlődte után bontakozik. Ilyen 1. a fekete gyürü (l. o.) v. tatár J., 2. a hegyi v. fehér J. (A. pseudoplatanus L., l. a mellékelt képet).
Juharfa
1. virágzó hajtás - 2. termékeny pároséltű virág - 3. ugyanaz, de a kehely meg a szirom el van távolítva- -4. a hímes virág, a kehely meg a szirom szintén lemetszve- -5. a magrejtő, baloldalon a rekesze fel van nyitva- -6. a magrejtő keresztmetszése - 7. a zászlós ikergyümölcs - 8. az egyik gyümölcs, magrejtője felnyitva, a jobbra fordított darabon a mag (x, y) - 9. a mag keresztmetszése. A helyzete (a, b), megfelel a 10. ábráénak - 10. a kibontott csíra - 11. a hajtás csúcsa kisebb oldalrügyekkel és nagy tetőrüggyel - 12. A csírázó juharfa
Közép- és D.-Európa meg a Kaukázus hegyein nő, az É-i szélességnek 35-60°-a közt. Levele 5 hasábu, a visszája fehérlő, metszetei fürészeltek, virágfürtje lecsüngő, 20-30 m. magas, 1,5 m. vastag, csinos és gyakran ültetett fa, teljes magasságát 80-100 éves korában fejezi be, de 500 esztendős is lesz. Fája finom, fénylő, világossárgás v. pirosasfehér, bélsugara számos, barnás, meglehetős finom és kurta; kiszáradva nagyon tartós. Mindenféle famunkára feldolgozzák, szép gépszerszám, asztalos- és esztergályosmű lesz belőle. Nedvében cukor is van. Hazánk horvátországi részéből az A. obtasatum W. et Kit. nevezetes. II. A sátorozó virágzat lombfakadással körülbelül egyszerre fejlődik. Ilyen a platanuslevelü v. korai J. (A. platanoides L.); egész Európában, hegyen és síkon nő, levele 5-7 hasábu, sallangjai ujra karéjkásak, karéjkái kihegyezettek. 20-30 m. magas, gyorsan nő, de általában vékony marad, nagy kort sem szokott elérni. A francia v. háromkaréjos J. (A. Monspessulanum L.) D.-európai csinos kis fa v. bokor; hazánk déli részén is terem. Levele apróbb, karéja többnyire épszélü. Gyakran ültetik. E csoportbeli a cukor-J. (l. o.) meg a bokros v. fodor-J. (l. o.). III. A virágok sokkal előbb fejlődnek, mint a visszáján világosderes levelek. Ilyen a fehér v. ezüstös J. (A. dasycarpum Ehrh., A. saccharinum L., l. Cukorjuhar); 15-30 m. magas. A piros J. (A. rubrum L.) É.-amerikai, levele háromkaréju, virága piros. A fekete J. (A. nigrum Mchx.) É.-Amerikában szintén cukortermő, nálunk ültetik. Több más faja tavaszkor és őszszel piros levelével kedvelteti meg magát. A J. fajai akárminő, még homokos földben is jól tenyésznek, ha elegendő nedves. A J. monográfiáját Pax irta meg Engler Botanische Jahrbücherében (1885-1886). V. ö. továbbá Borbás, Magyarország és a Balkán juharfái (Természetrajzi Füzetek (1891) és Graf v. Schwerin, Die Varietäten d. Gattung Acer (Berlin 1893); l. Körisjuhar és Alaprajz.
