Jün-nan,
Jün-nan, Khina tartománya Szü-csuan, Kuei-csou, Kuang-hszi, Sziam, Felső-Birma és Tibet közt, 317161 km2 területtel, (1879) 11721576 lak. Hegyes lépcsőzetes felföld; hol a Himalája és az ÉÉNy-DDK-i irányu hegyek találkoznak, 4-4500 m. közepes magasságu, a Kin-sa-kiang D-i kanyarulatától Ta-li-fuig 3000, ÉK-i szögletében pedig 2000 m. közepes magasságu; a Ta-szüe-san, Nu-san és egyéb hegységek vonulnak rajta át. Folyói közül egy sem hajózható; jelentékenyebbek a Jang-ce, amely Kitt in-sa nevet visel, a Szaluen és Mekong felső részei mellékvizeikkel és a Szong-ka. Magas fekvésü, terjedelmes tavai (Tien-csi, Fu-hszien-hu) is vannak. J. hires a bányáiról; ezüst, nikol, ólom, réz, ón, cink, vas bőven van, sót a sós tavakből főznek, aranyat a folyókból mosnak. Az éghajlat a fekvés szerint igen különböző és ezért az alacsonyabb részeken tropusi, másutt a mérsékelt éghajlat növényzete tenyészik. Erdeiben tigrisek, leopardok és egyéb ragadozók tanyáznak. Fővárosa J.-fu az É. sz. 25° 2´ 44 1/2 és K. h. 102° 40´ alatt a Tien-csi-tó É-i végében mintegy 50000 lak., pénzverővel, 6 km2 területet körülfogó falakkal és közelében egy egészen rézből készült emléktemplommal. J.-t a XIII. sz.-ban hódították meg a khinaiak, de uralmukat csak a XVIII. században erősítették meg. 1855-71-ig a mohammedánus vagy pantáj lázadás miatt szenvedett sokat. V. ö. Lóczy, Khina 551-6081; Rocher, La province du Yun-nan (1879-80).
