Jütland
Jütland (Jylland), Dániának kontinentális és az egykori cimberi félszigetnek É-i része az Északi-tenger, Skager-rak, Kattegat, Kis-Belt és Slezvig között; a hozzátartozó Hirtsholmen, Laejö, Anholt, Hjelm, Tunö, Endelave, Tanö és Manö szigeteket is beleszámítva, területe 25265 km2. (1890) 942361 lak. Felülete sík föld; legszélesebb részében miocén- és kréta-képződmények alkotják. Ny-i lejtője a szelidebb és laposabb; középső részében alacsony szaggatott földhát, a Jydske Aas vonul rajta végig É-i irányban; az Eiersbavneböjben 172 m. magasságot ér el, mig a Himmelbjerg csak 173 m. Ny-on a partok előtt homokzátonyok, ezek mögött pedig lagunák (Ringkjöbingi, Stadel-fjord stb.), a K-i parton pedig fjordok vannak. A Lüm-fjord 1825 óta a tengerrel mindkét végén össze van kötve és igy J. legészakibb része most sziget. A Guden-Aa a legnagyobb folyó. Az éghajlat nedves; a föld nagyobbára termékeny (l. még Dánia).
