Káplán,
Káplán, tulajdonképen olyan egyházi személy, aki valamely kápolnában végezi állandóan az isteni tiszteletet. Manapság rendesen a plébánosok mellé segédül kiküldött felszentelt papokat értik a K. nevén. E segédlelkészektől megkülönböztetendők az u. n. helyettes lelkészek, akik teljesen plébánosi joghatósággal viszik valamely hitközség ügyeit, mig a K.-ok ebben a tekintetben teljesen a plébánostól függenek. Hajdan a plébánosok maguk választották segédeiket, ma már ezt a jogot a püspök gyakorolja, aki K.-ainak, legalább Magyarországon, megadja a jogot a szentségek kiszolgáltatására. Megemlítjük még a kitett K.-okat (capellani expositi), akik valamely fiókegyházban plébánosuk helyett végzik az istentiszteletet. Vannak azonkivül udvari K.-ok, javadalmas K.-ok v. lelkészek, katona-K.-ok stb.
K.-nak a magyar protest. egyházban a népesebb egyházakban szolgáló, avagy az öreg, beteges lelkészek mellé rendelt segédlelkészeket hivják. Száraz K.-nak hivják az olyat, ki a teologiai tanfolyamot elvégezte ugyan, de a papi vizsgálatot még nem tette le, azonban szükség lévén reá, kiküldetik valamely lelkész mellé a hétköznapi és vasárnapi isteni tiszteleteknél és temetéseknél a lelkészi teendők végzésére, de a sakramentomokat nem szolgáltatja ki, vagyis nem keresztelhet és úrvacsorát nem oszthat. Midőn az első papi vizsgálatot sikerrel letette, akkor felhatalmazást nyer minden lelkészi teendők végzésére. A hazai reformátusokál csak akkor szentelik, vagy jobban mondva akkor avatják fel lelkészszé, ha valamely egyházba megválasztatik rendes lelkészszé. A század első felében s az evangelikusoknál ma is a felavatás azonnal a papi vizsgálatok sikeres letevése után történt, illetőleg történik.
