Koblenz, 1. közigazgatási kerület a porosz Rajnai-tartományban, a bajor Pfalz és Hessen nagyhercegség közt; 6205 km2 területtel és (1890) 633,630 lak. Járásai:
2. K. (Coblenz), a porosz Rajnai-tartománynak, az ugyanily nevü járásnak erődítményekkel ellátott székhelye a Rajna és Mosel összefolyásánál, több vasúti vonal találkozásánál, (1891) 32,664 lak., pezsgő-, szivar-, gép-, zongora- és szappangyártással; moseli és rajnai borkereskedéssel. K. ó- és újvárosból áll; az utóbbiban vannak a nagyobb terei: a Clemens-tér egy obeliszkkel, a Goeben-tér Goeben generális szobrával és a Castor-tér, amelyet az 1812. Drazan Gyula, az utolsó francia prefektus által fölállított kút ékesít; ezen még az eredeti francia feliratok olvashatók. Épületei közül a legjelentékenyebbek: a kat. Castor-templom, román bazilika, amelyet 836. alapítottak és mostani alakjában a XII. sz.-ban építettek; a királyi kastély, amelyet 1778-86. az utolsó trieri választó, Vencel Kelemen részére Peyne francia műépítő épített és amely Auguszta német császárnénak szolgált lakóhelyül; a műipar-csarnok stb. körfalait és erődítményeinek egy részét az 1890. császári rendelet alapján lerombolják. A Rajna mentén D-felé 2,5 km.-nyi hosszuságban nyulnak el a rajnamenti ültetvények (Rheinanlagen), a Schenkendorf-emlékkel. A városból egy hid vezet át a Moselen Lützel-K.-be és egy a Rajnán Ehrenbreitstein erődhöz. K. a rómaiak idejében castrum volt. 1018. II. Henrik császár a trieri érsekségnek adományozta. 1786. a trieri választófejedelmek ide tették át székhelyöket és a francia forradalom idejében ez a város volt a francia emigránsok fő gyülekező helye. 1794. a franciák megszállották és 1798. a Rhin-Moselle département székhelyévé tették. 1815. Poroszországhoz került és 1822. a Rajnai-tartomány fővárosává lett. V. ö. Baumgarten, K. und seine Umgebung (1888); Wegeler, Beiträge zur Gesch. d. Stadt K. (1882).
