Köszvény

Teljes szövegű keresés

Köszvény (gör. podagra; lat. arthritis urica, vera, deformans, guttosa), már a legrégebbi orvosok által is ösmert betegség, melynek előidéző oka a szervezetnek oly működési hibája, amelynek folytán a szervezet tulságosan bő és húsfélében dús táplálék mellett a fehérje szétbontását és kihasználását nem képes kellőleg eszközölni s ezért egy nem teljes elégési terméke az albuminnak, a húgysav tulságosan felszaporodik benne. A K. első jelenségei többnyire a 30-40-es években szoktak mutatkozni, néha ugyan fiatalabb egyéneknél, sőt gyermekeknél is észleltettek, máskor ellenben az öregebb korban tört ki a bántalom. E bántalom tulajdonképen csak a gazdag emberek kiváltsága, akik bő táplálkozás mellett testi fáradalmaktól ment életet élveztek; az ellentétek azonban itt is előfordulnak: a legszegényebb néposztálynak is megvan a maga K.-e, igaz, hogy némileg más alakban, de nem kevesebb fájdalmakkal s még több nyomorusággal. Az alsóbb néposztályok K.-e (arthritis pauperum) részint a rossz táplálkozástól, gyakrabban azonban bizonyos mérgektől s első sorban az ólomtól függ, mig az alkoholnak e bántalomra ugy látszik nincs nagyon sok befolyása, igy látjuk, hogy Orosz- és Svédországban, Norvégiában, dacára a köznép elterjedt iszákosságának s a klima zordon voltának, ritka a szegények K.-e. A K. leginkább a férfiakat bántja, első megjelenése többnyire hirtelen beálló roham alakjában támad, bár gyakran mutatkoznak már előre némely zavarok, erős elhízás, nehéz lélegzés, szivdobogás, szédülés, vértolulás a fejbe stb., amidőn egyszerre, többnyire a tavaszi vagy őszi hónapokban, éjjel heves fájdalom keletkezik az egyik láb öregujjában s a legkínzóbb fúró, szorító, hasogató gyötrelmekkel reggelig sem hagyja nyugodni áldozatát. Napközben a fájdalmak enyhülnek, de az éjjel folyamán újra kitör a szenvedés s igy ismétlődik ez 6-7 éjjelen át. Ezen rohamok néha más ízületekben támadnak s a régi orvosok a különböző ízületekben beálló fájdalmakra különböző neveket alkottak: a térd-K. gonagra, a váll-K. omogra, a kézen chiragra stb. (l. Izületi betegségek). A K. gyógyításánál első sorban a megóvás bir fontossággal. Ez főleg olyankor tartandó szem előtt, amidőn családi hajlandóság mutatható ki; de akkor is helyén van, ha egy roham a K.-es hajlandóságot (diatézist) elárulta. A megóvásra főleg rendszeres testi gyakorlatok s egyszerü táplálkozás fontosak. A rohamnak gyógyítása inkább csak csillapító s a régi jelszó: «vatta és idő» még ma is fennáll. A K.-rohamok után visszamaradó ízületduzzanatok, továbbá a K.-es diatézis ellen egyes húgysavoldó szerek, litiumsók, jód, valamint a konyhasós ásványvizek s meleg fürdők kitünő hatásuak. V. ö. Bosányi Béla, A K., különös tekintettel a gyógykezelésre és életmódra (Budapest 1894).

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT