Lublin
Lublin (Ljublin), 1. orosz-lengyel kormányzóság Galicia, Radom, Szjedlec és Volhinia közt 16 838 km2 területtel, 1 123 418 lak. (1 km2-re 66). Egész L. 240-315 m. magas plateau, amelyen a Visztula (Ny-i határ), a Bug (K-i határ), a Vieprc és más kisebb folyók mély medrekben folynak. A D-i és Ny-i rész miocen, a többi krétaképződményekből áll. Az éghajlat enyhe. A föld termékeny; a mezőgazdaság, az állat- és lótenyésztés eléggé kifejlett. A kormányzóságban van 1384 gyártelep 5495 munkással, 7,5 millió értékű árutermeléssel. A gyártelepek közül 48 szénégető, 30 sörgyár, 842 malom, 5 cukor-, 3 dohány-, 10 gépgyár. Az iskolák közül a legjelentékenyebb a novo-alexandrijai gazdasági és erdészeti intézet. Járásai: L., Bjelgoraj, Kholm, Grubesov, Janov, Krasznosztav, Ljubartov, Novo-Alexandrija, Szamoszt és Tomasov. - 2. L., az ugyanily nevü kormányzóság fővárosa, püspöki székhely, a Bisztrica partján, vasút mellett, (1893) 51 930 lak., dohány-, gazdasági gép-, sör- és bőrgyártással; orvosegyesülettel, szép városházzal, a Radzivill hercegi család kastélyával, amely most katonai kórházul szolgál, szép székesegyházzal, Nagy Kázmér kastélyának romjaival. A Jagellók korában már jelentős város volt 40 000 lakossal; több ízben itt tartották a lengyelek országgyüléseiket, igy különösen 1568-69., midőn Lengyelország és Litvánia egyesítését (unio) kimondták, aminek emlékére 1825. 15 m. magas vasoszlopot emeltek. Az oroszok Kreutz vezérlete alatt 1831 nov. 11. elfoglalták.
