Lúdtalp
Lúdtalp (pes planus), a láb állásának azon változása, melynél a láb hossztengelye körül kifelé van fordulva, ugy hogy belső széle lesülyedt és külső széle magasabban áll. Ilyenkor a belső bütyök a bokaízületnél kijebb áll s a belső bütyök alatt kisebb-nagyobb mélyedés képződik. Legfeltünőbb változás azonban a L.-nál az, hogy a láb boltozata ellapul s igy a láb belső szélén a rendes lábon észlelhető kivájulat eltünik és a láb egész talpával éri a talajt, a bokaízület előtt szélesen ellapul s a test terhének viselésére kevésbbé alkalmassá lesz. Innen van az, hogy a L.-pal biró egyének soká járni vagy állni nem képesek, gyorsan elfáradnak, sőt fájdalmat éreznek a bokaízület tájékán, s ezért álló foglalkozásra, katonai szolgálatra nem alkalmasak. A L. már korán fejlődik gyermeken, azon korban, melyben először járni tanul; igen sokszor azonban a serdülő korban keletkezik (nőknél nagyon ritkán) akkor, ha a boka szalagos készülékének ellenállásképessége nincsen arányban a test megterheltetésével, tehát álló foglalkozás mellett (kereskedő inasok, asztalosok, pincérek, pékek stb.). Gyógyítására különös szerkezetü cipőket használnak, melyek főtulajdonsága az, hogy a talp a belső oldalon magasabb, mint a külsőn s ezzel kényszeríti a kifelé forduló lábat ismét befelé fordulni s igy a gyenge bokaszalagok támogatása által a baj fokozódását meggátolja s a teherviselést megkönnyítvén, a fájdalmakat is megszünteti.
