Luitpold
Luitpold Károly József Vilmos Lajos, Bajorország régens-hercege, szül. Würzburgban 1821 márc. 12., mint I. Lajos király másodszülött fia. A katonai pályára adta magát s az 1866-iki hadjáratban egy dandárt vezényelt a poroszok ellen. A prágai béke után sokat fáradozott mint táborszernagy s a bajor hadsereg főfelügyelője, a bajor hadsereg kiképzése ügyében. A francia-német hadjáratban Versaillesben találjuk Vilmos császár főhadiszállásán, a nélkül azonban, hogy a német császárság újjáalkotásába lényegesen beavatkozott volna. Később II. Lajos királyt (unokaöcscsét) az országgyülések megnyitásánál, majd diplomáciai ügyekben is mind sűrübben helyettesíté. Midőn Lajos király elmebetegsége mind kétségtelenebbé vált, 1886 jun. 10. mint birodalmi kormányzó átvette a kormány vezetését régens címen s a régensséget a szerencsétlen véget ért király halála után is, valamint Lajos hasonlóképen elmebetegségben szenvedő öcscse, Ottó király helyettese, megtartotta. Eleintén sokan gyanakvó szemmel tekintették és lehetőleg megnehezítették állását. L. azonban esküjéhez hiven megtartotta az alkotmányt és Németország iránti kötelességeit is pontosan teljesítette. Vallási meggyőződése szerint és családja hagyományainak szellemében buzgó katolikus. Auguszta, toscanai hercegnővel (megh. 1864.) való házasságából három fia van, kik közül a legidősebb Lajos herceg (szül. 1845 jan. 7.) trónörökösnek van kiszemelve.
