Lyttelton,
Lyttelton, 1. György lord, angol államférfiu, történetiró s költő, szül. Hagleyben (Worcester) 1709 jan. 17., megh. u. o. 1773 aug. 22. Tanulmányait Etonban és Oxfordban végezte. Az alsóházban az ellenzékhez szegődött s 1737. a walesi herceg titkára, 1744. a kincstár lordja, 1754. titkos tanácsos, 1755. pedig a kincstár kancellárja lőn. 1757. Frankley-L. lord név alatt peerré nevezték ki. Főműve a History of the life of Henry II. (London 1755-71, 5 kötet). Egyéb művei: Dialogues of the dead (u. o. 1760); History of England (új kiadás u. o. 1812); Poetical works. Irodalmi hagyatéka Miscellanies (u. o. 1776, 3 köt.) cím alatt jelent meg. V. ö. Memoirs and correspondence of Lord L. (u. o. 1845, 2 köt.). - Egyetlen fia Tamás, a második L. lord, született 1744. s 1779. hihetőleg mint öngyilkos végzé életét. E hirhedt pazarlónak s kicsapongó életü embernek tulajdonították némelyek alaptalanul a névtelenül megjelent hires «Juniusi leveleket» (l. o.). A neve alatt megjelent Letters of Thomas, Lord L. (London 1780-82, 3 köt.) c. mű sem eredt ő tőle. V. ö. Furst, Life of Thomas, Lord L. (u. o. 1876).
2. L. György Vilmos lord, az előbbinek unokája, szül. 1817 márc. 31., saját kezüleg oltá ki életét Londonban 1876 ápr. 19. Cambridgeben tanult. 1846. a gyarmatok államtitkára lett, 1861-63-ig pedig ama bizottság tagja volt, mely az angol népiskolák állapotát a parlament megbizásából megvizsgálta, mire 1869-74-ig mint az Endowed Schools Chief Commissioner-je működött. L. a felsőházban is élénken érdeklődött az anglikánus állam-egyház, ugyszintén a gyarmatosítás iránt. Ő szervezte és létesítette a Canterbury nevü teokratikus mintagyarmatot Új-Zéland szigeten, amiért annak fővárosát az ő tiszteletére Lytteltonnak nevezték el. Ő adta ki az Ephemera c. tudományos és szépirodalmi folyóiratot is (1864-72). V. ö. Gladstone, Brief memorials of Lord L. (London 1876).
