Mecsek-hegység
Mecsek-hegység (v. Pécsi-hegység), a Dunántul egyik nagyobb hegysége, melyet rendszerint az Alpok tagjának tekintenek, mig egyesek a Délmagyar szigethegységek (l. o.) közé számítják. A M. Baranya vármegye É-i részében meglehetős közvetlenül emelkedik fel a baranyai lapályból; Ny-felől a Bükkösd vize és a Baranyai-csatorna, K-felől a Sárviz jelöli határát, É-on terjedelmes dombvidék csatlakozik hozzá. A hegység két szakaszra osztható, melyet egy mélyebb hágó (a mánfai hágó, 394 m.) választ ketté. Főgerince Ny-i részében Ny-ról K-felé, keleti részében DNy-ról ÉK-felé csap. Jelentékenyebb emelkedései a Hegytető (427 m.), Jakabhegy (593 m.), Mecsek (612 m.), Misina (534 m.) keleti részében a Somostető, Zengőhegy (682 m., az egész hegység legmagasabb csúcsa) és Ördöghegy (594 m.). A M. főtömege átlag 450-500 m. magas; derekát és tetőit többnyire szép lombos erdők fedik; D-felé elég meredekül, de fokozatosan erszkedik le, lejtőit nagyrészt jeles szőllők fedik. É-i oldalához hullámos és sok völgytől szeldelt dombvidék támaszkodik, mely sürün van benépesítve. A hegységben számos forrás fakad, köztük a hires Tettye, mely Pécs városát vizzel látja el. A M. geologiailag is érdekes; fő alkotó rész a triász- és jurakorbeli képletek; nevezetesen vörös homokkő és werfeni rétegek, triászmészkő, keuper-homokkő s az alsó liászhoz tartozó kőszénképlet; nevezetesek a kitódulási kőzetek is, melyek részint szürke trachitból, részint zöldkő-trachitból vagy riolitból állnak, helyenkint bazalt is előfordul. A hegységet kiterjedt lősz-lerakodások környezik. Nevezetessége az abaligeti (l. o.) barlang. A hegységen három közlekedési út vezet át, egyik Pécsről Mánfára, a másik Hosszu-Hetényből Szászvárra, a harmadik Pécsváradról Hidasra. D-i oldalán, ahol nagyobb völgykifejlődés nincs, a községek sürün sorakoznak a hegység tövében, az É-i oldalon a nagyobb völgyek mindegyikében vannak községek. A pécsi szénbányékhoz vasút is vezet, szénbányák vannak ezenkivül Szabolcs, Somogy és Vasas határában. A M. kultiválására alakult a Pécsett székelő Mecsek-egyesület, mely már eddig is sokat tett a hegység szépségeinek feltárása körül (útépítések és jelzések, messzelátók, menedékházak stb.). V. ö. Kiss József, A Mecsek-egyesület vezetőkönyve Pécs városában és környékén (Pécs 1894).
