Merv
Merv (Maur, Meru), 1. oázis és járás az orosz Transzkaspiai tartományban, a Murg-ab mindkét partján, amely 2 fő (Utemis és tokhtamis) és számos apró csatornára oszlik és mintegy 200 km.-rel lejebb a homokban elvész, 4100-5400 km2 ter., amelyből 4/5 művelhető, a többi homok és mocsár. Az éghajlat egészségtelen; májustól szeptemberig nincs eső; a hőség juliusban csaknem tűrhetetlen, januárban néha -8°-ot mutat. A szélviharok gyakoriak és erősek. A főtermékek a búza, szorgum és a dinnyefélék, kevésbbé a rizs, rozs és pamut. Az állattenyésztés aránylag jelentékeny. - 2. M., az ugyanily nevü oázis és járás székhelye a Murg-ab jobbpartján, vasút mellett, (1890) 11 070 lak. Az orosz foglalás előtt e város Kaucsut-Khan-Kala nevet viselt és tulajdonképen sárfalakkal körülfogott sátortábor volt, amely köré a vásárnapokon, hetenként kétszer, nagy tömeg gyült össze. Amióta az oroszok benne megtelepedtek, széles utcák körül rendes házak keletkeztek, amelyekben az oroszokon kivül örmények, bokharaiak és khivaiak laknak, akik a földmivelésen kivül szőnyeg- és selyemkelme-szövéssel foglalkoznak. A régi M. a maitól 27 km.-nyire, a mai Bairam-Alinál volt. Romjai 46 km2 területet takarnak és 3 korszakhoz tartoznak. A legrégibb gyaur-kala, ÉK-en a szasszanidák és arabok M.-e volt; ehhez csatlakozik DNy-on a szeldsukok M.-e, Szultán-Kala és még tovább DNy-ra Bairam-Ali-Khan-Kala, amelyet 100 év előtt a bokharai emir dúlt föl. M. igen régi telep; már a Zend-Aveszta is említést tesz róla. Az ókori persa birodalom megdőlése után a makedoniai birodalomnak volt része. Az V-VIII. sz.-ig nesztoriánus keresztény ország volt. Az arab uralom alatt fontos szellemi középpont lett könyvtárakkal és kórházakkal. A XI. sz.-ban érte el virágzása korát. A Tuli-Khán vezérlete alatt álló mongolok feldúlták. 1505. megszállották az özbégek, 1510. a persákés 1790. a szarikok. Mivel ezektől a persák visszafoglalni képesek nem voltak, 1795. átvágták ama tó töltését, amely a várost vizzel ellátta.A lakosoknak tehát városukat el kellett hagyniok és a mai M.-et alapították. 1856. a tekketurkomanok foglalták el és rablóbarlanggá és a rabszolgakereskedés középpontjává tették. 1884. az oroszok kerítették hatalmukba. V. ö. O'Donovan, The M. oasis (London 1882); Annenkov, Le chemin de fer transcaspien et les pays qu'il traverse (Compte rendu de la Soc. de Géogr. 1886, 130. old.).
