Midhat
Midhat pasa, török államférfiu, szül. Bolgárországban 1825. török szülőktől, megh. számkivetésben Taifban, Atrábiában 1884 máj. 8. Pályáját Ruscsukban kezdte 1840. mint irnok; megnyervén Fuad pasa kegyét, gyorsan emelkedett. Fuad nagyvezér kinevezte Bolgárországnak valijává (1865). 1867. tárca nélküli miniszterré, 1868. pedig Irak Arabi valijává nevezték ki. 1872. aug. 1. mint a török reformpártnak feje, nagyvezérré lőn. De miután Abd ul Aziz szuntánt korszerü reformterveinek megnyerni nem tudta, kegyvesztetté lett és okt. havában elbocsáttatott. 1875. aug. igazságügyminiszterré lőn, 1876 máj 11-én pedig a szofták segítségével az orosz érzelmü Mahmud Nedin nagyvezért megbuktatta és Abd ul Aziz szultánnak letevésében is (máj. 30.) volt része. Erre az államtanács elnökévé, dec. 16. pedig nagyvezéréé nevezték ki, mely állásban a nagyhatalmak fenyegető beavatkozását ügyesen kijátszván, dec. 23. alkotmányt hirdetett ki az egész birodalom számára, melynek tervezetét már jun. 1. tette volt közzé. Bizván e reform hatásában, kivitte, hogy a nagy nemzeti tanács a nagyhatalmak követeléseit elvetette, amire Oroszország azonban hadüzenettel válaszolt. A szerencsétlen háboru belső válságra is vezetett és midőn M. Abd ul Hamid szultán garázdálkodó kegyeltjei ellen erélyesen kikelt, a szultán, aki eleitől kezdve féltékeny szemmel kisérte M. növekedő népszerüségét, elfogatta s 1877 febr. 5-én felségsértés miatt sommás uton halálra itélte, az itéletet azonban kegyelemből számkivetésre módosította. 1878. az angolok befolyása folytán Sziria főkormányzójává, 1880. pedig Szmirna valijává nevezték ki. 1881. azonban megint elfogták és Abd ul Aziz szultánnak meggyilkoltatásában való részvétele miatt halálra itélték. Halálos itéletét ezúttal is számkivetéssé változtatták, mire Taifba (Arábiába) vitték, ahol meg is halt. V. ö Léouzon le Duc, M. (Páris 1877); Vasárnapi Újság 1872. évf. 541., 1876. évf. 403., 1884. évf. 325.
