Nägeli
Nägeli Károly Vilmos, von, német botanikus, szül. Kilchsbergben 1817., megh. Münchenben 1891 máj. 11. A bölcseleti szakból 1840. doktorátust tett, az orvostudományra ment át és Freiburg egyetemén (ahol 1852. a növénytan katedráját kapta meg) 1854. ebből a doktorátust szerzett. De ezután is hű maradt a növénytanhoz. 1857 óta a müncheni egyetemen a botanika tanára s a növénykert igazgatója. Működését a Schleidennel szerkesztett Zeitschrift für wissenschaftliche Botanik c. folyóirat 1844-46. évfolyamában kezdte meg. Főbb művei: Die Neueren Algensysteme (Zürich 1847); Pflanzenphysiologische Untersuchungen (u. o. 1855-58, Cramerral); Beiträge zur wissenshcaftlinche Botanik (Lipcse 1858-68); Botanische Mittheilungen (München 1861-63); Das Mikroskop (Schwendenerrel, Lipcse (1865-67, 2 köt., 2. kiad. 1877); Die niederen Pilzen in ihren Beziehungen zu den Infektionskrankheiten und der Gesundheitspflege (München 1877); Untersuchhungen über niedere Pilze (u. o. 1882); Hieracien Mitteleuropas (Peterrel, u. o. 1885-86); Gattungen einzelliger Algen (Zürich 1849); Zur Entwickelingsgeschichte des Pollens (u. o. 1842); Die Cirsien der Schweiz (Neuchatel 1841); Entstehung und Begriff der naturhistorischen Art (1. és 2. kiad. Lipcse 1865); Theorie der Gärung (München 1879); Mechanisch-physiologische Theorie der Abstammungslehre (u. o. 1883); Botanische Mitteilungen (a Sitzungsberichte d. Akademie-ban, u. o. 1886, 3 köt.).
