Nagy-Bolgárország,
Nagy-Bolgárország, Nagy-Magyarországtól Ny-ra, K-en a Káma és Csuszovája, Ny-on a Volga és Oka közt feküdt; É-on a cseremiszek és osztjákok földével, D-en Kazárországgal volt határos. Kotrag bolgár király utódai a IX. században, Kuvrát nagy bolgár birodalmának szétbomlása után szállták meg s ekkor alapították Bolgari városát, az orosz krónikákban emlegetett Veliki Gorodot. Ibn Roszteh és Ibn Fozlan X. sz.-beli arab irók szerint az ország mocsaras és erdős. Majdnem közepütt metszette a sok folyóval gyarapodott Volga, melynek jobbpartja sziklás. Az ország DK-i részén az Obcsej-Szirt dombjai területek el. Magáról a bolgár népről l. Bolgárok. Az ország É-i részén lakó s újtörök szójárást beszélő bolgárokat csuvasoknak nevezték, az ország DNy-i részében a mordvák v. mordvinok laktak. N. 1246. omlott össze a tatárok csapásai alatt.
