Nagyítás,
Nagyítás, csillagászati távcsöveknél a fegyverzett és szabad szemmel észlelt látószög viszonya. Lényegesen függ a tárgy- és szemlencse gyujtópont-távolságától és e kettő hányadosával vehető egyenlőnek, ugy hogy i m gyujtópont-távolu objektiv lencse mellett az 1, 1/2, 1/3.. cm.-es gyujtótávolu okulár 100, 200, 300-szoros nagyítást ad. A hasznavehető N.-nak mindazonáltal határt szab egyrészt a levegő tisztátalansága és nyugtalansága s főleg a távcső nem teljes akromaziája és az objektiv szélén észlelhető diffrakció. Ha az objektiv lencse átmérőjét centiméterekben fejezzük ki, akkor a 25-szörös átmérővel egyenlő N. szabja meg a gyakorlati határt; kettős csillagoknál a 40-szeres átmérőig is mehetünk még. De ezen határokon tul a kép nagyobb méreteit már teljesen ellensúlyozza annak elmosódott volta.
N., a retorikában a kifejezés nyomósítására szolgáló alakzat. Két fő formáját különböztethetni meg; egyik az u. n. auxezis (incrementum), mely fokonként emeli ki egyre hatásosabb kifejezésekkel a tárgyat (l. Emelkedés); másik a tulajdonképeni N., máskép tulzás (hiperbola), mely minden átmenet nélkül egyszerre a legmagasabb foku kifejezéssel él. A N. mivolta nem a hihetetlenségben áll, mert akkor hazugság lenne; hanem abban, hogy a megfelelő kifejezés hiányában olyat választunk, mely a tárgy nagyságát szimbolizálja. A nagyítás gyakran áll a fenség szolgálatában (de bármely érzelem, p. a gúny is él vele), azonban megfelelő tartalom hiján könnyen válik nevetségessé.
