Namur
Namur (ejtsd: namür), 1. belga tartomány Brabant, Liege, Luxembourg, Hainaut és Franciaország közt, 3660 km2 területtel, (1892) 339 321 azaz 1 km2-re 93 lak. Felülete részben sík részben dombos; ez utóbbiak az Ardennák végső kiágazásai. A fő folyója a Maas, a Sambre, Lesse, Samson és Hermeton mellékvizeivel. Földje termékeny, főképen a Maastól É-ra; fő termékei a gabonafélék, az olajos magvak; 1/3-át erdők takarják. A bányák vas-, ólomérceket, timsót, palát, mészkövet, jó agyagot, szenet és márványt szolgáltatnak. 14 szénbányából (1892) 537 919 tonna szenet, azonkivül bányásztak 54 485 t. vasércet. Iparral a lakosság 32%-a foglalkozik; a jelentékenyebb iparágak: a fémipar, a faience-, porcellán-, pipa-, sör-, bőr- és papirgyártás. 3 járásra oszlik, ezek: N., Dinant és Philippeville. N. már a X. sz.-ban önálló grófság volt, amelynek urai magukat Béranger de Lommetól származtatták. E család 1196. Vak Henrikkel kihalt és a grófság Fülöpre, V. Balduin ifjabb fiára szállott. Balduin, az utolsó latin császár, a grófságot Dampierre György flandriai grófnak 1262. eladta. Ennek utódai 1420-ig voltak birtokában, amidőn is III. János Burgundiai Fülöpnek adta el. Ez idő óta németalföldi tartomány maradt. - 2. N. (Namen), az ugyanily nevü tartomány fővárosa a Sambre és Maas összefolyásánál, több vasúti vonal mellett, (1890) 30 087, Jambes és St. Servais külvárosait is beleszámítva, 37 182 lak., hires késkészítő műhelyekkel, jelentékeny vasöntőkkel, sör-, bőr- és szappangyártással, közelében szén- és ólombányászattal. Székesegyháza, melyet 1772. szenteltek föl, latin keresztalaku, 78 m. hosszu és 53 m. széles, kupolás épület, Don Juan d'Austria sírjával. A Saint-Loup nevü templom, N. legnagyobb érdekessége: a jezsuiták alkotása (1621-42). Egyéb érdekes épületei a városház a Grande Place-on, a Notre Dame-templom. Emlékszobrai: I. Lipóté és Omaliusé. A Quai de la Plante a legszebb sétahelye. Közművelődési intézményei közül a kiválóbbak: a művész-akadémia, a természetrajzi és az archeologiai muzeum. Az állatkert Jambesben van. N. (Namurcum) már Julius Caesar idejében fennállott. Önálló grófjai idejében, különösen II. Vilmos korában jelentékeny virágzásra tett szert. 1455. a pestis körülbelül 20 000 lakosát ölte meg. A franciák 4 ízben foglalták el: 1692., 1746., 1792. és 1794. Erődítményeit 1784. lerombolták, 1817. helyreállították, de 1866. a citadella kivételével ismét lehordták.
