Nancy
Nancy (ejtsd: -szi), Meurthe-et-Moselle francia département és az egykori Lotaia fővárosa, püspöki székhely, a Meurthe, a Marne-Rajnai-csatorna és több vasúti vonal mellett, (1891) 87 110 lak., igen jelentékeny iparral. Van 38 gyára, amelyekben igen hires himzéseket készítenek, 10 posztó-, 23 cipőgyára, műasztalos-, üveg-, dohányipara, környékén vaskohói, szóda-, vatta-, kötöttáru-gyára, pamutfonói és szövői, kémiai-, szalmakalap-, hangszer-, tészta-, papir-, sör-, pipa-, firnájsz- stb. gyára és szeszégetői. Kulturális intézetei közt a legjelentékenyebbek: az egyetem négy fakultással, gyógyszerész-, erdészeti főiskola, mezőgazdasági akadémia, zene-konzervatorium, művész-, ipariskola, siketnéma-intézet, tudományos és irodalmi társaság (Académie de Stanislas), botanikus kert, egyetemi (50 000 köt.) és másik nyilvános könyvtár (100 000 köt.), több gazdag muzeum, középiskola és kórház, végül 4 km.-nyire a marévillei nagyszerü őrültek háza. N. az É-i rendetlenül épült óvárosból és a D-i szabályos újvárosból áll. Nagyobbára széles utcái közt a Rue St. Dizier a legszebb. Az óvárosban van az egykori lotaiai hercegek gót ízlésben épített kastélya nagyszerü homlokzattal és bejárattal, amelyet 1875. restauráltak; e mellett az 1822. Franciaország és Ausztria költségén restaurált rotunda, vagyis a régi lotaiai hercegek temetkező kápolnája; az 1864-1875. gót stilusban épített és gazdagon díszített St. Epore-templom, amely előtt II. René herceg lovasszobra áll; a citadella, az egykori hires erődítmények egyedüli maradványa, végül a Szt. Károly nevü zárda, a mizerikordianus apácák anyaklastroma. A 7 monumentális kapubejárattal biró újvárosban van a kormányzói palota; az 1862. épített és későbben kibővített Palais des Facultés; az oszlopokkal díszített La Carriere-tér; a Pépiniere nevü terjedelmes sétahely; a Square Lafayette; a Cours Léopold, hosszu sétahely, Drouot generálisnak 1853. felállított bronzszobrával; a Dombasle-tér Dombasle szobrával; a Vaudemont-tér, amelyet 1877 óta Callot szobra ékesít; a szép városháza; a püspöki palota; a szép Stanislas-téren 1831 óta Szaniszló király szobra, több bronzkút és a Jean Lamourtól készített aranyozott vasrács; a XV. Lajos tiszteletére felállított diadalkapu; az Alliance-téren az 1756 máj. 1. XV. Lajos és Mária Terézia közt kötött szövetség emlékére felállított díszes kút; a Bon Secours-kápolna Szaniszló királynak és nejének, Opalinska Katalinnak sírhelye; az 1879. felállított Thiers-szobor. N. még csak kis falu volt, midőn 1153. Mathieu lotaiai herceg fővárosává tette. Ez idő óta gyorsan emelkedett. Már erődítményei is régen állottak, midőn 1477. Bátor Károly ostrom alá fogta és falai alatt sírját lelte. 1766., Leszczynsky Szaniszló halála után, akinek sokat köszönhet, Franciaországhoz csatolták. 1777. püspöki székhelylyé lett. 1870 őszén a németek kezébe esett. 1892 jun. nagy ünnepélyek és hadi gyakorlatok folytak N.-ban és vidékén, amelyekben Carnot elnök és Konstantin orosz nagyherceg is részt vett. V. ö. Guerrier de Dumast, N. (1847); Lallemand, Les maisons historiques de N. (1883); Courbe, Les rues de N. (3 köt., 1885-86); Lepage, Les archives de N. (1886); Laux M., Die Schalacht von Nancy (Berlin 1895).
