Nord,
Nord, francia département az Északi-tenger, Pas-de-Calais, Somme, Aisne és belgium közt, 5694 km2 területtel, (1891) 1.736,341,1 km2 -re 306 lak. Az É-i és középső része, Flandria, alacsony és sík föld; ezen részébe esik belé ama 40,000 ha.-nyi terület amelyet Wateringuesnek neveznek és amely egykoron mocsár volt. Többi, mintegy 2/5 XX részét az Ardennák ágai takarják; ez dombos vidék, amelyen a département legmagasabb pontja, a Bois de Saint-Hubert (266 m.) látható. N. 6 folyó vizkörnyékéhez tartozik; ezek a Schelde (3800 km2 területtel) a Lysszel, a Maas, illetőleg mellékvize a Sambre, az Yser (30 km.) a Peenével, az Aa, amelyből több csatorna, köztük a dünkircheni csatorna ágazik ki, végül a Szajna, illetőleg mellékvize az Oise. Az éghajlat oceáni; az évi középhőmérséklet 10,02° , a téli 3,12°, a nyári 17,8°. Bár a borus és esős napok száma nagy, az évi csapadékmennyiség csak 690 mm. A föld nagyon termékeny és kitünően van megmívelve. 1892. volt a termés 3.246,525 hl. búza, 175,447 hl. rozs, 347,655 hl. árpa, 3.295,967 hl. zab. A folyam- és tengeri, különösen heringhalászat igen jelentékeny; Dünkrichen és Gravelingen kikötőkből mintegy 150 hajó indul ki tőkehalak fogására. Pas-deCalais és Loire départementok után N. az, amelynek Franciországban legnagyobb széntelepei vannak. 14 bányában több mint 20,000 munkás dolgozik és évenként 4 millió tonnánál több szenet termel; a nagyobb bányák Anzik, Aniche, Escarpelle, Douchy, Marly stb. Széntelepein kivül nagy tőzegtelepei is vannak. Ásványvizforrásai közt a saintamandi kénes forrás örvend a legnagyobb használatnak. Ipar tekintetében Franciaországban az egyik első helyet foglalja el. A legiparosabb városok: Lille, Roubaix, Tourcoing, Avesnes, Cambrai, Douai, Valenciennes és St. Amand; legfontosabb iparágak: a gyapju-, pamut-, len-, kender-, szövés, festés és fehérítés; ezenkivül vannak cukorgyárai, vaskohói és vas- meg acélmüvei-, bőr-, papir-, üveg-, porcellán-, szappan-, hajógyárai, szeszégetői, agyagipara és húsfüstölői. Az összes iparágak több mint 5000 gőzgéppel és több mint 104,000 lóerővel dolgoznak. A számos vizi útján kivül vasúthálózata (több mint 1000 km.) mozdítja elő a forgalmat. Járásai: Avesnes, Dunquerque, Cambrai, Donai, Hezebrouk, Lille és Valenciennes; fővárosa Lille. 1790. francia Flandriából (mintegy fele a départementnak), francia Hainautból, Cambrésisből és Artois néhány községéből alakították. V. ö. Joanne, Géorg. du. N., Wacquez-Lalo, Géogr, du dép. du N. (1876-79); Brunel, Mordaxq et Lecocq; Géorgr, générale du dép. du N. (1884).
