Orbán,
Orbán, nyolc pápa neve:
1. O. (I.), római születésü, 223 okt. lépett a pápai trónra és 230. vértanui halált szenvedett. Emléknapja máj. 25. L. még Orbánnap.
2. O.(II.), valószinüleg Chatillonban (sur Marne, Franciaország) született és eredeti neve Orttó v. Odo volt, megh. 1099 jul. 29. Kezdetben a rheimsi egyháznak kanonokja, később elugny-i szerzetes és prior, azután ostiai püspök. Pápává választották 1088 márc. 12. Sok baja volt Guibert ellenpápával, ki egy ideig az Angyalvárat, Péter templomát és a Lateránt elfoglalva tartotta. O. erre 1091. Beneventben zsinatot tartott, amelyen Guibert újabb exkommunikálásán kivül azon nevezetes határozat hozatott, hogy jövőben senki püspök nem lehet, aki egyházi rendbe nem tartozik. Guibert elűzetése után 1093. ünnepélyesen visszatért Rómába. O. visszaállította 1095. a toledói primatust és a tarragoniai érsekséget. A piacenzai (1095) és ugyanazon évben nov. 18. Clermontban megtartott zsinaton O. lelkes beszédével az I. ker. hadjárat megindítása lőn elhatározva. Az utóbbi zsinaton eltiltatott a borba mártott kenyér szine alatt való áldozás. V. ö. Brimont, Un pape au moyenâge (Páris 1862); Stern, Zur Biographie des Papstes U. II. (Berlin 1883); Jaffé, Regesta pontif. Rom.; Muratori, Script. rerum Italic.
3. O. (III.). Előbbi neve Crivelli Hubert, bibornok és milanói érsek volt. Pápává választották 1185 nov. 30. Határozott ellenfele volt I. Frigyes német császárnak, kit az egyházból kizárni készült, de ebben 1187 okt. 20. Ferrarában bekövetkezett halála megakadályozta.
4. O. (IV.). Előbb Pautaleon Jakab, szül. Troyesban 1185., megh. 1264 okt. 2. Lüttichi archidiaconus, azután verduni püspök, végül jeruzsálemi patriárka. Pápa 1261 aug. 29. lett. Sziliciai Manfréd elől Orvietóba menekült, ahol egész uralkodása alatt tartózkodott, később Perugiába ment, ahol másnap meghalt. Behozta az egyházba az úrnap ünnepet.
5. O. (V.). Előbb Grimoard Vilmos. A st. victori (Marseille) bence-kolostor apátja, nápolyi pápai követ volt, midőn 1362 október 27-én pápává választották Avignonban. Ellensége volt a nepotizmusnak, barátja a tudósoknak és szigorúan igazságos. 1367 okt. 16. Rómába vonult, de 1370 szept. újra visszatért Avignonba, ahol 1370 nov. 13. meghalt.
6. O. (VI.). Előbb Prignano Bertalan. Mint barii érseket választották meg a Rómában jelenlevő bibornokok pápává 1378 ápr. 7. s. az Avignonban levők helyeselték a választást. Az avignoni száműzetés ideje alatt lábra kapott visszaélések (szimonia, luxus, erkölcslazulás stb.) ellen síkra szállt, sőt a bibornokokat is szigorubb erkölcsökre hivta fel. Ez és hogy egyes hatalmasakat megsértett, arra birta az elkeseredett bibornokokat, hogy Fondiba mentek és ott 1378 szept. 20. Róbert bibornokot, genfi grófot ellenpápává választották, ki VII. Kelemen név alatt 1394-ig bitorolta a pápai trónt. Mindennek dacára Magyarország, Angol-, Portugál- és Lengyelország kitartottak VI. O. mellett. Később azonban Durazzói Károlylyal viszályba keveredvén, kénytelen volt Rómából Genovába menekülni, ahol öt bibornokot kivégeztetett az ellene szőtt összeesküvés miatt. 1389 okt. 15. halt meg, valószinüleg mérgezés folytán.
7. O. (VII.) Előbb Castagna Bapt. János. Szül. 1521 aug. 4., megh. 12 napi uralkodás után 1590 szept. 26. Rossanói érsek, 1583. bibornok és 1590 szept. 15. pápa. A szegények iránt bőkezű volt; kamarásainak eltiltotta a fényűzést, rokonait pedig eltávolította Rómából stb.
8. O. (VIII.). Előbb Maffeo Baberini. Szül. 1568. Firenzében, megh. 1644 jul. 29. Nazareti érsek 1604., azután pápai követ Párisgan és Bolognában, 1605. áldozár,bibornok, 1608. spoletói érsek, a623 aug. 6. pápa. Pápaságának kezdetén alapította a bold. szűz Mária szeptlőtelen fogantatásáról nevezett szerzetesrendet, befejezte Loyola Ignác, Xav. Ferenc, Gonzaga Alajos, Neri Fülöp stb. szentté avattatását. A bibornokoknak az Eminentia címet adta, az In coena Domini bullát (l. o.) átalakította, megjavította a Breviarium Romanum-ot, 1627. megalapította a Collegium de propaganda fide intézetet, feloszlatta a Jezsuita-apácák kongregációját (l. o.), több ünnepet rendelt stb. VIII. O. jeles költő is volt. Költeményei nagy tetszésre találtak mindenfelé. Nagy barátja volt a tudományoknak és művészeteknek. V. ö. Wetzer-Welte, Kirchenlexikon, 1854-iki kiadás, 11. köt., 462-81.
