Orestes,
Orestes, az ókori hitregében Agamemnonnak és Klyteimnestrának fia; testvére Chrysothemisnek, Elektrának (Laodike) és Iphigeniának (Iphianassa). Atyjának halála után O. élete is veszélyben forgott, miért is nővére Elektra elküldötte Fokiszba Strophios királyhoz, aki Anaxitiának, Agamemnon hugának férje volt. Fokiszban együtt nevelkedett fel Pyladessel, Strophios király fiával, kihez közmondássá vált barátság kötötte s kivel együtt tért haza, ahol atyját megbosszulandó, anyját is, Aigisthost is megölte. Az anyagyilkosság miatt üldözőbe vették az erinniszek, akiket csak hosszu bolyongás és súlyos megpróbáltatások árán tudott kibékíteni. Midőn Pyladesszel együt Tauriszba érkeztek, ottani szokás szerint elfogták őket és az isteneknek fel akarták áldozni. De Iphigenia, Artemis papnője, akinek az emberáldozatot be kellett volna mutatnia, megszökött a két jó baráttal és magával vitte Artemis képét is. Hazatérve O. általvette Mikene uralmát, megölte Aletet, Aigisthos fiát, azonbkivül pedig Argoszt és Spártát is hatalmába kerítette. Első nejétől, Hermionétól, Menelaos leányától Tisamenos nevü fia született; második nejétől Erigonetól Penthilos, Leszbosz első mesés telepítője. Az ősmonda a legrégibb telepítéseket O. nevéhez fűzi, egyebek közt azt, hogy a dór Hyllos az ő uralkodása idején vándorolt be a Peloponnezusba. Halála állítólag Arkadiában történt kigyómarás folytán, hamvait Spártában helyezték el. A költészetben Görögország három legnagyobb drámairója versenyzett a monda felhasználásában: Aeschylos egy egész trilogiában (együttesen Oresteia, külön-külön: Agamemnon, Choephorák, Eumenidák); Sophikles egy darabban (Elektra), Euripides pedig az Iphigeniás darabokon kivül két tragédiával (O. és Elektra). A képzőművészet számos ábrázolása közül első helyen említendő egy hires dombormű (Villa Albani Rómában), mely azt a jelenetet ábráozlja, midőn Iphigenia O.-t és Pyladest feláldozni készül.
