Öszvér,
Öszvér, a ló és szamár kereszteződésének az eredménye s ha a ménló párosult szamár-kancával, akkor ló-Ö.-nek, hapedig szamár-mén párosodott ló-kancával, akkor szamár-Ö.-nek nevezik. A ló.-Ö. (Equus hinnus) testének és fülének arányait anyjától, vékony, hosszukás fejét atyjától örökli, ugyszintén egészen sörényes farkát és nyerítő hangját. Teherhordozásra használják első sorban, de nem tenyésztik annyira, mint a szamár-Ö.-t. A szamár-Ö. (Equus mulus) testarányaiban a lóhoz hasonlít, de feje, fülei és tövén rövid szörü farka a szamárra emlékeztet. Miután a ló és a szamár rendes körülmények között soha sem párosodik, különböző módozatokhoz kell folyamodni. Egyik eljárás az, hogy a lókancának szemét bekötik, megelőzőleg azonban mén-lovat vezetnek hozzá s igy szedik rá. Éppen igy bánnak el a mén-lóval is. Sokkal egyszerübbben történik meg a párosodás, ha a csikókat egymás társaságában nevelik fel. Ezt az eljárást követték különben a régi rómaiak is. A ló-kanca valamivel hosszabb ideig hordja az Ö.-t; a fiatal azonban előbb áll lábra; de ejlődése tovább tart; négy éves korában még gyenge. Életéveinek száma 20-30, sőt nem ritkán 40 is. Egyesíti magában a szülők tulajdonságait; kevés igényü, kitartó, lassu, biztos járásu, mint a szamár, erős mint a ló; jó erejében 150 kg. terhet is elvisz naponkint 6-7 mérföldre. Az Ö.-eknek ritkán van utódjuk.
