Ötvös,
Ötvös, 1. Ágoston, iró, szül. Gyulafehérvárt 1811 ápr. 27., megh. 1861 okt. 25. Tanult szülővárosában, az orvostudományokat Pesten és Bécsben. 1836. Erdélyország gyógyvizeiről címen értekezést irt. Az 1848-iki utolsó kolozsvári országgyülésre Gyulafehérvár követnek küldötte. Ez időben adta ki Rejtelmes levelek Első Rákóczi György korából c. munkáját. Az 1848-49-iki mozgalmak lezajlása után a Győri Történelmi és Régészeti Füzetekbe, a Hazánkba, a Magyar Történelmi Tárba, az Erdélyi Muzeumegylet Évkönyveibe irt sok tudományos értekezést, melyekért a magyar tud. akadémia 1860 dec. 16. levelező tagjává választotta.
2. Ö. József, orvos, az országos közegészségügyi tanács rendkivüli tagja, szül. Pesten 1857 jan. 1., ahol középiskolai s orvosi tanulmányait végezte, 1881. orvosi oklevelét Budapesten nyerte. 1880-86-ig a székes fővárosi Szt.-Rókus-kórházban részint mint externista, részint mint segédorvos működött; 1886. a székesfővárosi fertőzőkórházhoz a himlő-osztályra rendelő főorvosnak neveztetett ki; 1892. és 1893. a székesfővárosi központi járványbizottság részéről az akkor uralgott kolera okának kinyomozásával lévén megbizva, ezen működéséről két nagy könyvalakban nyomtatásban megjelent s számos grafikai rajzokkal, táblákkal s térképpel ellátott jelentésével számolt be. Számos hazai tudományos egyesület tagja. A belgyógyászat s egészségtan körébe vágó számos dolgozata jelent meg hazai s külföldi szaklapokban.
