Ötz-völgy,
Ötz-völgy, az Inn legnagyobb és Tirolnak egyik legérdekesebb völgye, Imst kerületi kapitányságban, (1890) 4587 lak. A völgy Imsttől KDK-re mintegy 12 km.-nyire az Inn jobb partjára nyílik. D-felé 86 km.-nyire húzódik el; az Acher vagyis Ö.-i Ache folyik fégig rajta. Közepes magassága Ö.-i Ache folyik végig rajta. Közepes magassága 1403 m.; 86 glecser és 70, 3000 m.-nél magasabb hegycsúcs (Wildspitze 3776 m., Weisskurgel 3741 m.) szegélyezi. Az Ö. lépcsőzetes, mély hegyszakadékokból áll. Alsó része széles és termékeny, középső része több helyen össze-összeszorul; felső részében a hótakart területen szétágazik. Lavinák a felső részeit és iszapáramok az. alsó részeit szokták meg-meglátogatni. A völgybejáratánál van Ötz falu (1000 lak.), 820 m. magasban, az Acherkogel (3005 m.) lábánál, bor- és tesztenyetermesztéssel. Innen az első lépcső, a Gesteig, amelyen az Ache vad zuhatagban rohan le, vezet föl a magas Engelswand lábánál az Umhausen (1036 m., 1186 lak.) körül fekvő medencébe. Az itt köröskörül látható kis zuhatagok közt a legszebb a Hairlach patak által képzett nagy Stuibenfall (umhauseni vizesés). Umhausent követi a leghosszabb völgyszoros, a Maurach; e fölött van a Sulzthal nyilásánál a Längenfeld (1164 m., 1320 lak.) körül fekvő völgytágulat. Ettől már 3 km.-nyire Hubennél (1182 m., 405 lak.) a völgyet egy erdős hegyhát látszólag egészen elzárja, de az Ache ettől balra utat tör magának és a Söldenről (1401 m., 1080 lak.) elnevezett völgylépcsőhöz nyit utat. Itt kezdődik azután egy vad szorulattal (Kübtrei'n) a felső Ö. E mögött van Zwiefelstein (1456 m., 81 lak.), ahol a völgy szétágazik. DDNy-felé visz a Fenderthal a Fend nevü kis faluval (1892 m., 51 lak.), 25 hágó vezet innen a szomszédos völgyekbe. A Fenderthal 12 km. hosszu és a Rofener- meg a Niederthallá ágazik szét. D. felé vonul a Gurglerthal Gurgl (1900 m., 127 lak.) nevü, Tirol legmagasabb fekvésü falujával és a Gurgli-tóval (2393 m.).
