Paskievics
Paskievics Iván Fedorovics, erivánszki gróf, varsói herceg, orosz tábornagy, szül. Poltavában, 1782 máj. 19., megh. Varsóban 1856 febr. 18. 1800. orosz katonai szolgálatba lépve 1810. vezérőrnagy, 1813. altábornagy lett s a következő három évben Franciaországban egy gránátos hadtest élére állíttatott. 1827. a persák ellen, 1828. a törökök ellen harcolt s Eriván ostromától nyerte az erivánszki díszjelzőt. 1831. a lengyel fölkelés ellen küldetett, melynek leverése után a lengyel királyság helytartója és varsói herceg címét nyerte. Kedvelt hadi rendszere, mely ugy a persák, mint a lengyelek ellen folytatott hadjárat alkalmával diadalra vezette, abban állott, hogy seregét folyton egy tömegben tartva haladt elő s közvetlen nyomában vitette a sereg élelmi szereit, ami által elkerülte serege megoszlását. Midőn az osztrák kormány a magyar szabadságharc leverése végett orosz segélyért folyamodott, Miklós cár 1849 ápr. 30. P.-t bizta meg e hadjárat vezetésével. E hadjáratnál is ama módszert követte, melyet előbbi hadjáratainál s mielőtt Magyarországba jött volna, Krakóban és Duklán emberei számára harminc napi s a lovak számára nyolc napi élelmet halmozott fel, hogy az orosz sereg élelmezését az osztrákoktól függetlenné tegye. A máj. 20-30-iki varsói megállapodások szerint, mely a két szövetséges (osztrák és orosz) császár között létre jött, jun. 17. kezdte meg hadműveletét három hadtestben 110 000 emberrel. A fő hadtest saját vezérleta alatt a Kárpátokon átkelve, Szepes és Sáros vármegyékbe vonult, egy más hadosztály a borgóprundi szorosnál, a harmadik a tömösi és törcsvári szorosnál tört be. Fő hadi szállását Bártfára tette és semmi vagy igen kevés ellenállásra talált seregét innen küldözte szét az országba az egyes lázadó fészkek, mint p. jul. 3. Debrecen megfenyítésére. Óriási seregének egyik tábornoka, Rüdiger előtt, melyet éhség, rossz táplálkozás és koleraszerü járvány Magyarországon nagyon megtizedelt, a magyar hadsereg vezére, Görgey előzetes tárgyalások után aug. 13. rakta le Világosnál a fegyvert, amiről P. igy tudósította uralkodóját: «Magyarország Felséged lábai előtt fekszik». 1854. dunai főparancsnok lett. Életrajzát orosz és francia nyelven Scserlatov herceg irta meg 4 kötetben (Szt.-Pétervár 1888-1894). V. ö. Rustow, Geschichte des ung. Insurrectionskrieges (II).
