Prölss,
Prölss, 1. János, német iró, szül. Drezdában 1853 jul. 4. Tanulmányait Jenában és Lipcsében végezte; 1883-88-ig a Frankfurter Zeitungnak tárcaszerkesztője, 1891. az Unio stuttgarti kiadóegyesületnek irodalmi szaktanácsosa volt; 1894. a Gartenlaube szerkesztője. Nevezetesebb munkái: Am Meer (1878); Emancipierte Novellen (1880); Dolce far niente (1882); Katastrophen (1883); Der Heilige Amor (1889); az Alpenschutzhütte (1888) és Modelle (1891) címü novellaciklusok; Bilderstürmer (1895) c. regénye, továbbá vígjátékokat és költeményeket is irt. Végre J. b. Scheffels Leben und Dichten (1887) és Das junge Deutschland (1892).
2. P. Róbert, német drámairó és esztetikus, az előbbinek apja, szül. Drezdában 1821 jan. 18. Eleinte a kereskedői pályára készült, de csakhamar az irodalomra csapott által és hosszabb utazások, valamint sokoldalu tudományos előkészület után működését a drámairás, szinpadi esztetika és az idevágó bölcselet fejlesztésére irányozta. Drámai művei közül említendők: Das Recht der Liebe (vígjáték, 2. kiad. Erlangen 1851); Sophonisbe, Michael Kohlhaas és Katharina Howard (mind a három szomorujáték,1862-72). Dramaturgiai művei jelentékenyek és bizonyos irányt képviselnek. Ilyenek: Anti-Hartmann (Drezda 1874); Erläuterungen zu Shaksperes Dramen (8 köt., Lipcse 1874-77); Das Meiningische Theater u. die Bühnenreform (2. kiad. Erfurt 1882); Katechismus d. Dramaturgie (Lipcse 1877); Geschichte des Hoftheaters zu Dresden (Drezda 1877). A bölcselet és irodalomtörténet körébe vágó dolgozatai: Vom Ursprung der menschlichen Erkentniss (Lipcse 1879); Geschichte des neueren Dramas (3. köt., u. o. 1880-83); Altenglisches Theater (2. köt., u. o. 1880); Heinrich Heine (Stuttgart 1886).
