Prosztata
Prosztata (gör.), düllő- vagy monytövnyi mirigy. Oda dül a monyhoz s körülveszi vadgesztenyealakban a hugycső kezdeti részét, az u. n. monytövi részét (pars prostatica). 20-30 nyilással nyilnak mirigyszemcséi a húgycsőbe. A hosszanti átmérője 3,2-4,2 cm., szélessége 3,5-5 cm. Súlya 17-28 g. Két oldallebernyege van (lobi laterales), amelyek középső lebernyeggel (lobus medius) vannak egymással egybekötve. A P. betegségei főleg a magasabb korban (50. életév után) fordulnak elő s közöttük leggyakoribb a P. túltengése (hypertrophia), mely lassan, évekre terjedő fejlődés mellett annyira haladhat, hogy a P.-n áthaladó húgycső-részletet összenyomja és vizeletkiürülési nehézségeket okozhat. Az öregek húgykiürülési nehézségei többnyire innen erednek. Magában nem jelent különös bajt és a korral előhalad ugyan, de a betegeknek életére nézve nem jelentős. A P. túltengés azonban ritkán marad magára, hanem idült gyuladással szegődik s igy már mint idült prosztatitisz igen fontos és súlyos baj. A gyuladás genyes, nyálkás váladéka a szomszéd húgyhólyagban idült húgyhólyaghurutot okoz s evvel sok bajt a betegnek. Fiatalabb egyéneknél a P. gyulladás szintén előfordul, de heveny (acut) gyulladás alakjában és oly módon keletkezik, hogy a húgycső heveny fertőző gyuladása (kankó) tovább terjed a húgycsőben hátrafelé és a P.-t is körébe vonja.
