Protić
Protić (ejtsd: -tics) Koszta, szerb régens, szül. Pozsarevácon 1831 szept. 29., megh. Bresztovác fürdőben 1892 jun. 16. Elvégezvén Belgrádban a gimnázium alsó osztályait, 1848. beállt a hadseregbe önkéntesnek és midőn 1850. megnyilt a belgrádi katonai akadémia, belépett ezen intézetbe, melyből mint hadnagy 1855 okt. 11. távozott. Ekkor katonai tanulmányainak kiegészítésére Oroszországba, Poroszországba és Belgiumba küldötték, hogy főképen a katonai mérnöki és tüzéri tanulmányokkal foglalkozott. Visszatérvén hazájába, a katonai rangfokozatban gyorsan emelkedett, 1869. őrnagy, 1875. ezredes és 1876 aug. 16. tábornokká lett; ezen rangot a török-szerb háboruban mint Alexinác védője a sumádiai ütközet után kapta. Szakismeretei és kiváló egyénisége folytán 1873 okt. 22. hadügyminiszterré lett; mint ilyen beszüntette a szerb hadseregben a testi fenyítéket és számos fontos reformot létesített, igy kiadott egy katonai törvénykönyvet, új fegyelmi és újoncozási szabályzatot. 1877. Milán király fő hadsegéde és a szerb vezérkar főnöke lett. A második szerb-török háboruban vitézségeért a királytól díszkardot és gyémántokkal ékesített vitézségi érmet kapott. 1882. rendelkezési állapotba és 1883. nyugdíjba helyezték. 1888 aug. 14. újra szerb hadügyminiszter és mint ilyen, Milán király lemondása után Szerbia második régense lett, mely állásában általánosan elismerést vívott ki magának. Mint hadtörténeti iró is kitünt; főbb munkái e téren: Töredékek Belgrád történetéből 1427-1792. és A szerbek első és második felkelése 1804. és 1815.
