Proust
Proust (ejtsd: prú), 1. Antonin, francia politikus és iró, szül. Niortban 1832 márc. 15. Korán hirlapiró lett, beutazta Görögországot s 1864. La semaine universelle címen Brüsszelben lapot alapított. 1869. hevesen küzdött az Ollivier-kabinet s a plebiszcitum ellen, melynek az új alkotmányt kellett volna szentesítenie, 1870. mint a Temps levelezője követte a rajnai hadsereget, s szept. 2. után Gambetta titkárja, 1871. pedig a République française munkatársa lett. Több ízben volt a képviselőház tagja, hol az egyesült balpárthoz csatlakozott, a Gambetta-kabinetben pedig (1881 nov.-1882 jan.) a szépművészeti miniszteri volt. Belekeveredett a Panama-botrányba is, de az esküdtszék 1893 márc. 21. fölmentette. Irta: Les beaux-arts en Angleterre (La Rochelle 1862); Chants populaires de la Grece moderne (Niort 1866); Les beaux-arts en province (u. o. 1867); Archives de l'Ouest (u. o. 1867-69); La justice révolutionnaire a Niort (2. kiad., 1874); La démocratie en Allemagne (1872); Le prince de Bismarck, sa correspondance (1876).
2. P. József Lajos, francia kémikus, szül. Angersben 1755., megh. u. o. 1826 jul. 5. Előbb gyógyszerész volt, később a kémia tanára Segoviában és Madridban, végre ettől is visszavonult és teljesen a tudománynak élt. 1816 óta a párisi tudományos akadémia tagja volt. A kémia terén teljesen Dalton elődjének mondható, tőle származik ugyanis az a tan, hogy a különböző elemek egymással csak bizonyos meghatározott arányokban vegyülnek. P. fedezte föl a szőllőcukrot. Számos kémiai értekezést irt.
