Puebla,
Puebla, La, 1. Mexikó egyik állama Veracruz, Oaxaca, Guerrero, Morelos, Mexiko, Tlaxcala és Hidalgo közt, 32 371 km2 területtel, (1893) 839 125 lak. Egy része átlag 2000 m. magas fensík, amelyen Mexiko legmagasabb hegycsúcsai a Popocatepetl, az Ixtaccihuatl, az Orizaba, a Malinche és mások emelkednek; másik része a fensíknak K-i lejtője. Fő folyója az Atoyac vagy Rio Poblano, a Rio Frio s más mellékvizekkel; a Rio Salado és a De Maria. Két nagy lagunája van; ezek a Vicencio és a Concepcion. Az állam igen bőven terem kukoricát, továbbá cukornádat, árpát, búzát; egyéb termékei az agave, különböző gyümölcsök és gyapju. Az erdők értékes fákat szolgáltatnak. Az állattenyésztés virágzó. A bányászat, ámbár arany-, réz- és egyéb érceket is találtak, meglehetősen el van hanyagolva. Sót nyernek Chila, Zacatlan, Acatlan és Zapotitlan közelében. Az ipar a fővárosban van összpontosítva. - 2. P. (La P. de los Angeles), az ugyanily nevü állam fővárosa és püspöki székhely a Malinche és Popocatepetl közt, 2194 m.-nyi magasban, a Rio Papagello és vasút mellett, (1893) 80 000, mint község 110 000 lak., egészséges éghajlattal, festői környékkel; szalmakalap-, agyagáru-, porcellán-, bőrkészítéssel, papirosmalmokkal és jelentékeny pamutiparral. Vastag körfalain kivül vannak az indus lakóházak. A széles utcákból álló városnak számos temploma, kápolnája, klastroma, egy orvos-sebészeti akadémiája, vizvezetéke, muzeuma és szinháza van. Érdekes az 1552. megkezdett és 1649. fölszentelt székesegyház spanyol renaissance ízlésben két karcsu toronynyal, gazdagon díszített belsővel, továbbá a San Francisco és a Nuestra Senora del Carmen templomok, meg a szép sétahely az Atoyac mellett. 1863 máj. 18-án a várost elfoglalták a franciák. - 3. P., La, város Mallorca sziget ÉK-i részében, vasút mellett, (1887) 5681 lak., déli gyümölcstermesztéssel.
