Szalánc
Szalánc (Nagy-), kisközség Abaúj-Torna vármegye füzéri j.-ban, (1891) 866 magyar és tót lak., van vasúti állomása, posta- és táviróhivatala és postatakarékpénztára. A falu fölött emelkedő hegykúp tetjén egy Árpád-kori vár vadregényes romja van, távolabb a magas Kerekhegyen Forgách István gróf messze vidékre látható szép vadászkastélya; a hegyek között nyugat felé, Pusztafalu határában, egy bájos tengerszem, az Izra tava, melyhez egy honfoglaláskorabeli monda fűződik, mely szerint Izra leánya lett volna Zaláncnak, kit a honfoglaló magyarok Alpár mezején legyőznek s a hegyek közé menekült szép Izra atyja sorsa fölött hullatott könnyeiből támadt az Izra tava, mignem egyik magyar vezér (Tarcal ?) rábukkanván, egymásba szerettek s férj és feleség lettek. Sz. vára sokszor szerepel történetünkben. Mikor építették? nem tudjuk; valószinüleg a tatárjárás után és pedig az Aba-nemzetség, a honfoglaló nemzetségek egyik legelőkelőbbje. A XIV. sz. elején az Aba-nemzetségbeli Szalánci Péter birja, aki 1330-ban Sz. várát és a hozzá tartozó birtokot sárosvármegyei birtokokért elcseréli Drugeth Vilmossal, aki 1334-42. Magyarország nádora. 1335-ben Drugeth Miklós orzságbiróé, 1379-ben Drugeth Anna, a Telegdi László neje birja. 1390. a Telegdi Anna férje, Losonczi László Sz. ura, 1414. és 1424. Losonczi Zsigmond és Dénes birják, 1440. Losonczi János. Giskra János a husziták által leromboltatja, de 1490-ben Losonczi László főkincstartó felépíttette. 1520. Losonczi Zsigmond (később budai prépost) tartott várnagyokat benne: Dollyáni Chery Jánost és Andrást. 1552. Losonczi Antal és István (a temesvári hős) Sz. urai, majd Losonczi István özvegye, Pekri Anna. 1560. Losonczi Anna férjével, Ungnád Kristóf báró horvát bánnal (1568) birja; 1589. Losonczi Anna ghimesi Forgách Zsigmondhoz ment nőül s halála utn Sz. várát II. Rudolf Forgách zsigmondnak adományozza (1601-ben). 1605. Bocskay Istváné. A bécsi béke és Bocskay István halála után visszakerült a Forgách zsigmond kezébe; halála után özvegyéé, Pálfi Kata grófnőé, aki 1625. Bethlen Gábornak zálogosítja el. 1644. Rákóczi György Kassa felől megszállotta, kiostromolta és felégette Sz.-ot. 1678. Thököly Imre foglalta el. 1679. I. Lipót hadvezére, Leslie Jakab gróf visszafoglalta és lerombolta, azóta romokban hever. Donjonja ma is ép és régi képekkel, butorokkal van berendezve.
