Szanheríb
Szanheríb (asszír. szin-achi-irba a. m. ó holdisten, szaporítsad öcséimet!), asszír uralkodó Kr. e. 704-681. Szargon örökébe lépve, először is testvérét helyezte vissza Babilon trónjára, akit Mardukbaliddin (a biblia Merodach-baladanja) trónjától megfosztott. Majd az ellenfél szövetségeseire került a sor: a kosszeusokra és az Illip nevü méd tartományra. Sziria s Palesztina elismerték az asszír fenhatóságot. 692. Babilont is elfoglalván, annak koronáját saját fejére tette. E nagy küzdelmek fonalán Sz. az arabokkal és edomitákkal is összeütköztt, sőt Kilikiába is behatolt, hol a tenger felől hódító jónokkal mérkőzve, érintkezésbe lépett a hellén műveltséggel. 689 után nagy építkezések foglalták el a királyt: Kujundsik délkeleti palotája és Nebbi Junus dísztermei; mindkettő Ninive területén, melynek egész környékét Sz. hatalmas falakkal vette körül. V. ö. Hommel, Vorder-Asien zur Zeit der assyrischen Grosskönige, 59. § (a Müller Iván-féle Handbuch III. kötetében).
